Gyurcsány a kedden bejelentett ellenzéki összeborulást a DK szemszögéből úgy értékelte: „régóta és szenvedélyesen akarták”, hogy egy lista és egy miniszterelnök-jelölt legyen. Az összefogás növeli a baloldaliak és a szabadelvűek esélyét a kormányváltásra – közölte.
Arra, hogy a Századvég által készített felmérés szerint a választók 72 százaléka elutasítja azt a listát, amelyen ő is szerepel, azt mondta, a Századvég lesz az utolsó, amelynek el fogja hinni a felmérését. Hozzátette, inkább azoknak a kutatásoknak hisz, amelyek azt mutatják, hogy a szavazók bejuttatnák a parlamentbe a DK-t, valamint azoknak, amelyek szerint a kormányváltást akarók háromnegyede „akarja a DK-t és annak vezetőjét”.
Bizonyos értelemben az Együtt–PM kezdeményezte az összefogás újragondolását, és a kezdeményezőnek hatalmas a felelőssége abban, hogy a végén sikert érjenek el – jelentette ki arra reagálva, hogy a Bajnai Gordon vezette szövetség politikusai elismerték, nem akarták, hogy ő is szerepeljen a közös listán. Hozzátette: a baloldali és liberális szellemi élet és média számára viszont egyértelművé vált, hogy össze kell fogni. Az Együtt–PM egyedül maradt ebben a vitában, és reális volt a veszélye annak, hogy ha nem állapodnak meg, akkor ők kerülnek ki a megállapodásból. Végül jó döntést hoztak – hangsúlyozta Gyurcsány.
Nincsenek sérelmek, érett, felnőtt politikusok vannak, akik lezárták a vitáikat, megállapodtak, és nem a megállapodáshoz vezető út izgatja őket, hanem a megállapodás által teremtett lehetőség – felelte arra a kérdésre, hogy miként tudnak együtt dolgozni szövetségeseikkel, miután korábban nemcsak az Együtt–PM tagjai, de saját volt párttársai is kritizálták, az MSZP-s Szanyi Tibor például „mentálisan zakkant bolsi milliárdosként” jellemezte.
Közölte: helyreállt a bizalom, amit a megállapodás is mutat, mert fenntartás nélküli, korrekt viszony alakult ki a résztvevők között. Az Együtt–PM vezetőinek, tagjainak emberi, politikusi és erkölcsi nagyságról állít ki bizonyítványt, hogy elfogadták az összefogást, miközben jelezték, nehéz döntést kellett meghozniuk – jelentette ki, hozzátéve: a nehéz döntések mindig értékesebbek.
Egy, az Origón január 15-én megjelent interjúban Gyurcsány azt mondta, „nem tudom, hogy 2018-ban vagy 2022-ben ágaskodik-e a miniszterelnöki ambícióm”. Ezt az MTI-nek úgy magyarázta, hogy hosszú életű lesz, politikai barátai örömére és riválisai bosszantására, azt pedig nem lehet tudni, mi fog történni négy vagy nyolc év múlva, és semmilyen lehetőséget nem lehet kizárni.
Lánczi Tamás, a Századvég vezető elemzője a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában arról beszélt: hiába a látszólagos kiegyezés, Gyurcsány Ferenc és Mesterházy Attila továbbra is egymás ellenfelei, a harcuk tovább folytatódik. „Akár kormányra kerül a baloldal, akár maradnak ellenzékben, azt gondolom, hogy Gyurcsány Ferenc meg fogja kísérelni megszerezni a baloldalon a vezető hatalmat, le fogja nyomni, megpróbálja lenyomni majd Mesterházyt” – nyilatkozta Lánczi.
(Forrás: Hirado.hu)
A közös ellenzéki lista miniszterelnök-jelölti helyéről annyit mondott: eldőlt. Szavai szerint ma a szocialista Mesterházy Attila a legnépszerűbb ellenzéki politikus, aki alkalmas is a posztra.
Az összefogáshoz a Demokratikus Koalíció a saját politikáját tudja hozzátenni, mert ma a DK képviseli Magyarországon a polgári baloldalt. Az Európai Egyesült Államok eszméje ebben a pártban jelenik meg – hangsúlyozta saját szerepüket elemezve. Kiemelte, hogy ezt a politikát éppen olyan vehemenciával fogják képviselni, mintha egyedül indulnának, de a kampány első számú képviselője a miniszterelnök-jelölt lesz, és „nagyon sok tekintetben az általa megfogalmazott kérésekhez fognak igazodni”.
A DK tudomásul veszi, a szövetségben szereplők többsége nem akar egyes kérdéseket kinyitni, ezért ezeken nem fognak vitatkozni – jelentette ki arra a felvetésre, hogy pártjának a határon túli magyarok szavazati jogát elutasító vagy a 2006-os rendőri fellépésekkel kapcsolatos álláspontja ellentétes az MSZP vagy az Együtt–PM által képviselttel.
Gyurcsány kiemelte: ha ezekben az ügyekben megkérdezik őket, akkor elmondják a szövetség többségi álláspontját. Hozzátette: ha kormányra kerülnek, ez ugyanígy fog működni, mert tudomásul veszik, hogy egy koalíción belül a nagyobb támogatottsággal bíró fél álláspontja érvényesül legtöbbször.
Arra a felvetésre, hogy a Fidesz az összefogást úgy jellemezte, újra összeállt a Gyurcsány-koalíció, a DK elnöke annyit mondott: „amelyik sikeresen kormányzott Magyarországon”. Szerinte sokan szívesebben vállalják a 2010 előtti koalíciós kormányt, mint a mait. Arról is beszélt, hogy a mostani MSZP-t sok szempontból másnak tartja, mint a 2010 előttit, hozzátéve: „én nem látom az SZDSZ-t” az összefogásban. Azt is megjegyezte, hogy a mostani baloldali összefogás és a 2010 előtti kormányzás összehasonlítása olyan, mint ha valaki az egykori FKGP-s, jelenleg fideszes Turi-Kovács Béla miatt azt mondaná, hogy a mostani kabinet valójában nem más, mint a „régi kisgazda–Fidesz-kormány”.
Gyurcsány a DK választási esélyeiről azt mondta, nyolc-tíz tagú frakciójuk jöhet létre, és az már alkalmas arra, hogy sikeresen mutassák be saját politikájukat a törvényhozásban. Számításai alapján ez a képviselőcsoport úgy állhat össze, hogy a listáról 5-6, az egyéni választókerületekből pedig 3-5 jelöltjük tud majd bejutni.
Azt mondta, a felmérések szerint a baloldali összefogásnak körülbelül 460 ezer szavazatnyi a hátránya a kormányoldallal szemben, az pedig akár az utolsó héten is ledolgozható. Ehhez két feltételnek kell teljesülnie: akik többségben vannak és kormányváltást akarnak, azok ne csak Orbán Viktorra mondjanak nemet, hanem az összefogás listájára is mondjanak igent – jelentette ki.
