A diplomata emlékeztetett arra, hogy 1989-ben, a rendszerváltozás évében történt a kapcsolatfelvétel, amikor Magyarország nemcsak Nyugat felé tett nagy lépést, hanem Kelet felé is azzal, hogy az egykori szocialista blokk országai közül elsőként vette fel a diplomáciai kapcsolatokat Dél-Koreával. Az azóta eltelt 25 évben nagyon sokat fejlődtek a két ország politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatai, mindkét országnak fontos az együttműködés – vélekedett. Megjegyezte: Martonyi János külügyminiszter és Hende Csaba honvédelmi miniszter tavaly őszi dél-koreai látogatása megteremtette az alapját az évforduló megünneplésének.
Kiemelte: annak idején Magyarország nagy szerepet játszott Németország újraegyesítésében is, és a Koreai-félsziget egyesítésére tett erőfeszítésekben is nagy jelentősége volt annak, hogy a diplomáciai kapcsolatfelvétellel Magyarország „félig kinyitotta a kaput”. Észak- és Dél-Korea feladata, hogy saját erejéből, teljes mértékben nyisson egymás felé – mutatott rá.
A nagykövet azt mondta, ehhez a két ország között megfelelő párbeszéd kialakítására és a bizalom megteremtésére van szükség. Észak-Korea azonban megítélése szerint nem így gondolkodik, hanem katonai provokációval fenyegeti Dél-Koreát. Egyértelmű, melyik a helyes megoldás a félsziget újraegyesítésére – közölte. Hozzáfűzte: Magyarország mindig Dél-Korea álláspontját támogatta a kérdésben, és ezért nagyon hálásak.
Nam Gvan Pjo a Magyarország és Dél-Korea közötti gazdasági kapcsolatokról szólva közölte: 1989-ben 18 millió dollár volt a két ország közötti kereskedelmi forgalom értéke, ez a tavalyi évre a 150-szeresére, 2,8 milliárd dollárra nőtt. Jelenleg mintegy 50 dél-koreai vállalat van jelen az országban, kétmilliárd dollár értékű befektetéseikkel 20 ezer munkahelyet hoztak létre. Magyarország világszerte elismert a technológiákban, természettudományokban, és ez vonzerőt jelent a befektetőknek – emelte ki.
Beszámolt arról is, hogy Budapest előnyös regionális központként szolgálhat a dél-koreai cégeknek, az LG Electronics technológiai vállalat például kilenc ország regionális központját rendezte be Magyarországon. Jó lenne, ha több dél-koreai cég hozna hasonló döntést – fűzte hozzá.
A diplomata a két ország kulturális kapcsolatairól azt mondta, hogy 2012 februárjában Dél-Korea kulturális központot nyitott Budapesten, ez az egyetlen ilyen intézmény a régióban. Az intézetben rendszeresen szerveznek kiállításokat, koncerteket és más kulturális eseményeket.
Magyarország regionális központi szerepét erősítheti, hogy a térségben az egyetlen ország, amelyet történelme Ázsiához köt, az ide látogató koreaiak, továbbá kínaiak és japánok otthon érzik magukat – vélekedett a nagykövet. Hozzátette: ez a jó kapcsolatok kiépítésének előfeltétele.
Az MTI az évforduló alkalmából megkérdezte a Külügyminisztérium helyettes államtitkárát is. Wintermatel Péter közölte: Magyarországnak és Dél-Koreának is fontos a vízgazdálkodás és a kiberbiztonság ügye, e kérdésekben is igyekeznek összehangolni munkájukat. A tavaly őszi budapesti Víz világtalálkozót jövő tavasszal egy hasonló világfórum követi Teguban, és azon a tervek szerint Magyarországot az államfő képviseli majd – mondta. Hozzátette: a Budapesten rendezett kiberbiztonsági találkozó után is Szöulban rendeztek tanácskozást ugyanabban a témában, és azon Martonyi János külügyminiszter is részt vett.
A helyettes államtitkár hangsúlyozta: mindkét országban egész éves rendezvénysorozattal ünneplik a diplomáciai kapcsolatok felvételének 25. évfordulóját, sok kulturális programot – kiállításokat, zenei és táncelőadásokat – szerveznek, továbbá egy Szöulban tavasszal tartandó tudományos tanácskozáson történészek, kutatók, újságírók vitatják majd meg a magyar–dél-koreai kapcsolatok elmúlt 25 éves történetét és az együttműködés fejlesztésének lehetőségeit.
Korábban Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is kifejtette: „A kapcsolatok alapján hiszem, hogy mindkét ország sokat tud adni a másik számára nemcsak bilaterális, hanem regionális szinten is.” Magyarország mindent megtesz a kétoldalú kapcsolatok erősítése érdekében – fogalmazott a nemzetgazdasági miniszter.
Október 11-én dél-koreai cégek újabb magyarországi befektetéseiről, illetve a két ország közötti üzleti kapcsolatok bővítéséről egyeztetett Szijjártó Péter Szöulban.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter október elején emlékeztetett arra, hogy fontos külgazdasági cél a keleti nyitás megvalósítása, de ezzel párhuzamosan a „nyugati tartás” politikájának szem előtt tartása is.
Lezsák Sándor fontosnak tartja a kormány keleti nyitás politikáját, mert véleménye szerint nemcsak megismerni kell a földrajzi értelemben távoli országokat, hanem a kapcsolatokat is meg kell erősíteni.
