A diplomata emlékeztetett arra, hogy 1989-ben, a rendszerváltozás évében történt a kapcsolatfelvétel, amikor Magyarország nemcsak Nyugat felé tett nagy lépést, hanem Kelet felé is azzal, hogy az egykori szocialista blokk országai közül elsőként vette fel a diplomáciai kapcsolatokat Dél-Koreával. Az azóta eltelt 25 évben nagyon sokat fejlődtek a két ország politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatai, mindkét országnak fontos az együttműködés – vélekedett. Megjegyezte: Martonyi János külügyminiszter és Hende Csaba honvédelmi miniszter tavaly őszi dél-koreai látogatása megteremtette az alapját az évforduló megünneplésének.
Kiemelte: annak idején Magyarország nagy szerepet játszott Németország újraegyesítésében is, és a Koreai-félsziget egyesítésére tett erőfeszítésekben is nagy jelentősége volt annak, hogy a diplomáciai kapcsolatfelvétellel Magyarország „félig kinyitotta a kaput”. Észak- és Dél-Korea feladata, hogy saját erejéből, teljes mértékben nyisson egymás felé – mutatott rá.
A nagykövet azt mondta, ehhez a két ország között megfelelő párbeszéd kialakítására és a bizalom megteremtésére van szükség. Észak-Korea azonban megítélése szerint nem így gondolkodik, hanem katonai provokációval fenyegeti Dél-Koreát. Egyértelmű, melyik a helyes megoldás a félsziget újraegyesítésére – közölte. Hozzáfűzte: Magyarország mindig Dél-Korea álláspontját támogatta a kérdésben, és ezért nagyon hálásak.
Nam Gvan Pjo a Magyarország és Dél-Korea közötti gazdasági kapcsolatokról szólva közölte: 1989-ben 18 millió dollár volt a két ország közötti kereskedelmi forgalom értéke, ez a tavalyi évre a 150-szeresére, 2,8 milliárd dollárra nőtt. Jelenleg mintegy 50 dél-koreai vállalat van jelen az országban, kétmilliárd dollár értékű befektetéseikkel 20 ezer munkahelyet hoztak létre. Magyarország világszerte elismert a technológiákban, természettudományokban, és ez vonzerőt jelent a befektetőknek – emelte ki.
Beszámolt arról is, hogy Budapest előnyös regionális központként szolgálhat a dél-koreai cégeknek, az LG Electronics technológiai vállalat például kilenc ország regionális központját rendezte be Magyarországon. Jó lenne, ha több dél-koreai cég hozna hasonló döntést – fűzte hozzá.