Megvárja a kormány az Európai Bíróság, a Kúria és az Alkotmánybíróság (AB) döntését is – ezt mondta a Magyar Nemzet érdeklődésére Répássy Róbert. Az igazságügyi tárca államtitkára szerint az ítéletekre azért van szükség, hogy a kabinet mérlegelni tudja, mekkora a mozgástere. Úgy vélte, elsősorban az Alkotmánybíróság mondhatja meg, hogy a körülmények változása miatt a törvényhozás milyen mértékben és módon avatkozhat be a szerződéses viszonyokba.
Azt nem várjuk az AB-től, hogy közölje, milyen rendezést hajlandó elfogadni – tette hozzá –, ám jó lenne, ha a határozat körvonalazná a főbb szempontokat. Például azt, hogy a szerződések mely elemeit érintheti a jogalkotás, s a hosszú időre szóló megállapodások esetében mit jelent a visszamenőleges szabályozás tilalma. Utóbbiról Répássy Róbert azt mondta, szerinte a tartós hitelszerződéseknél a törlesztőrészletek megváltoztatása nem jelent visszamenőleges módosítást, ha a gazdasági viszonyok lényegesen átalakultak.
A kormány még novemberben kérte, hogy az Alkotmánybíróság értelmezze az alaptörvény néhány rendelkezését, s adjon választ arra, alkotmányosnak minősülnek-e a devizahitel-szerződések. Különösen azok a kikötések kívánnak vizsgálatot, amelyek lehetővé teszik az egyoldalú kamatemelést, az árfolyamrés megállapítását, és azt, hogy a kockázatot az ügyfelekre hárítsák. Az AB már többször tárgyalt a törvényi szerződésmódosítás lehetőségéről. A lap értesülése szerint jelenleg a végső tervezet kimunkálásán dolgoznak. Az AB határozata várhatóan csupán az elvi kereteket szabja majd meg.
A Magyar Nemzet megpróbált információt szerezni arról is, milyen konzekvenciákkal járhat az Európai Bíróság főtanácsnokának szerdai állásfoglalása. Abban az áll, a Kúria megvizsgálhatja, hogy tisztességes volt-e az árfolyamrésről szóló feltétel kikötése a Kásler-féle hitelszerződésben, s szóba kerülhet a bírói szerződésmódosítás is. Bírósági berkekben többen úgy vélekednek: ha a hazai eljárásokban megállapítható lesz, hogy a feltétel tisztességtelen volt, ez elvezethet a szerződések teljes vagy részleges semmisségéhez. Utóbbi esetben pedig a bíróság – az uniós felvetés nyomán – módosíthatja az eredeti megállapodásokat. Szakértők ugyanakkor felhívják a figyelmet: az európai döntés akkor sem lesz csodaszer, ha az EU bírósága végül tényleg feljogosítja a Kúriát a tisztességtelenség megállapítására.
A cikk folytatása a Magyar Nemzet pénteki számában olvasható.
