A vezérezredes Magyarország NATO-tagságának 15. évfordulója alkalmából az MTI-nek adott interjújában felidézte: annak idején, a Varsói Szerződés felbomlása után nagyon sok emberben felvetődött az a gondolat, hogy az ország független, semleges legyen. Ez ellen azonban nagyon sok minden szólt, egyebek között hazánk geostratégiai helyzetének jelentősége: a Kárpát-medence elhelyezkedése és sík területei miatt a történelem során bármi történt Európában, abból Magyarország sem tudott igazán kimaradni. Így nyilvánvaló volt, hogy olyan szövetséghez kell tartoznia, amely biztosítani tudja szuverenitásának, területi integritásának védelmét.
Hozzátette, Magyarország számára mindvégig fontos volt a régió politikai és biztonsági stabilitásának megteremtése, amelyhez NATO-tagságunk és -szerepvállalásunk nagymértékben hozzájárult. 1999-ben, amikor az ország teljes jogú tagja lett a szervezetnek, bekerült a védőernyője alá, amely kiterjesztette Magyarország lehetőségeit biztonságának szavatolására.
„Nem szabad túlzottan és feltétel nélkül nyugodtnak lenni” – szögezte le a vezérkari főnök. Kiemelte: tény, hogy – mint azt a nemzeti katonai stratégia is rögzíti – Magyarország egyetlen államot sem tekint ellenségének, ugyanakkor a környező országokban jelentkező békétlenségek kihathatnak Magyarországra is. „Elég csak a kilencvenes évek délszláv válságára gondolni, amely nagyon gyorsan következett be, és most is egyik napról a másikra polgárháborús helyzet alakult ki a szomszédos Ukrajnában” – mondta.
Benkő Tibor kitért arra, hogy a NATO-csatlakozással Magyarország a világ legerősebb katonai szövetségének tagjává vált, ezáltal érdekérvényesítő képessége megsokszorozódott, és ennek eredményeként a Magyar Honvédség olyan stratégiai és hadműveleti szintű szakismeretekre tesz szert, amelyekre nemzeti körben nem lenne lehetősége. Ezzel együtt viszont – a NATO-tagságból fakadó kötelezettségként is – folyamatosan fejleszteni, erősíteni kell a nemzeti haderőt. „Az erőssel alkusznak, a gyengének parancsolnak” – hangsúlyozta Kossuth Lajos szavait idézve a vezérkari főnök.
Kiemelte: 15 éves NATO-tagságunk számos katonai szintű eredményt hozott. Eközben Magyarország mindvégig erejéhez mérten, sőt időnként még azon túl is, aktív szerepet vállalt a szövetségi tagságból eredő kötelezettségek teljesítésében. Kiterjedt nemzetközi szerepvállalásunk és missziós részvételünk révén katonáink elismertsége nőtt, illetve teljesítményünk alapján nemzetközi szinten is elismertté váltunk. Az Afganisztánban, a Balkánon és számos más NATO-küldetésben megszerzett műveleti tapasztalatok nagymértékben hozzájárulnak az ország védelmi képességének fokozásához.
Szólt arról is, hogy a magyar katonák jelen vannak a világ válságpontjain: a Balkánon és Afganisztánon kívül Egyiptomban, Maliban és a Közép-afrikai Köztársaságban is. Hazánk ebben különlegesen jól szerepel, a telepíthető erőink létszámához képest miénk az egyik legnagyobb műveleti szerepvállalás a szövetségben. Mindezek mellett a Magyar Honvédség Gripenjei idén tavasztól Olaszországgal közösen védik Szlovénia légterét, majd 2015-ben, illetve 2019-ben több hónapra a balti államok légterének védelmét is biztosítják.
A vezérkari főnök kitért arra, hogy az afganisztáni ISAF-műveletben való szerepvállalásunk csökkentésével a szövetség koszovói műveletében nagyobb szerepet vállaltunk. Ez Magyarország számára prioritás – hangsúlyozta Benkő, hozzátéve: nemcsak azért, mert magyar állampolgárok élnek, magyarok lakta települések vannak a Balkánon, hanem mert fontos az is, hogy a környező országokban mennyire stabil a béke.
A Honvéd Vezérkar főnöke elmondta, hogy – mint azt Orbán Viktor miniszterelnök is hangsúlyozta – az ukrajnai helyzetet diplomáciai úton, tárgyalások során kell rendezni. Hozzátette azonban: a Belügyminisztériumban felállt operatív törzs, amelynek a Magyar Honvédség is tagja, minden eshetőségre kidolgozott forgatókönyvvel rendelkezik.
Magyarország 15 évvel ezelőtt, 1999. március 12-én lett az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének teljes jogú tagja. Benkő Tibor kiemelte: a szövetség intézménye szervesen támogatja a demokratikus értékrend és a regionális stabilitás kialakulását, s ezeknek az értékeknek kiemelt jelentőségük van hazánk számára.
