A március 29-ei határidő után már senkit nem lehet felvenni a külképviseleti névjegyzékbe. Amikor valakit felvesznek oda, a lakcíme szerinti szavazókör névjegyzékében feltüntetik, hogy a választópolgár a külképviseleti névjegyzékben szerepel. A szavazóköri névjegyzék kinyomtatott példányán pedig nem jelennek meg a külképviseleti névjegyzékbe felvett választópolgárok, így biztosítható, hogy egy választópolgár ne szavazhasson a külképviseleten és a lakóhelye szerinti szavazókörben is.
Ha mégis Magyarországon szeretne szavazni a külképviseleti névjegyzékbe már felvett választópolgár, akkor ugyancsak március 29-éig kérheti, hogy töröljék onnan, és vegyék vissza a lakóhelye szerinti szavazókörbe. Lehetőség van arra is, hogy az a választópolgár, aki már jelentkezett a külképviseleti névjegyzékbe, megváltoztassa külföldi szavazásának helyszínét.
A kérelmeket személyesen vagy levélben a választópolgár lakcíme szerinti helyi választási irodában lehet benyújtani, továbbá vagy a www.valasztas.hu honlapon, vagy – ügyfélkapus regisztráció esetén – a www.magyarorszag.hu honlapon.
A külképviseleti névjegyzékbe történő felvételhez a választópolgárnak meg kell adnia a személyes adatait, és meg kell jelölnie, melyik ország melyik külképviseletén akar szavazni.
A külföldön szavazó, magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok kizárólag Magyarország külképviseletein szavazhatnak, levélben nem. A külképviseleten a választópolgár a lakcíme szerinti országgyűlési egyéni választókerület szavazólapján, valamint a pártlistás vagy – ha nemzetiségiként regisztrált – nemzetiségi listás szavazólapon szavazhat.
A választópolgárok 74 ország 97 külképviseletén adhatják le voksukat a magyarországi szavazás napján; az időeltolódás miatt az amerikai kontinensen a magyarországi szavazást megelőző napon, szombaton tartják a voksolást.
