A korlátolt felelősségű társaság (kft.) meghatározása sem változik, így a tagok csak a törzsbetéteikkel felelnek a társaság kötelezettségeiért. Lényeges változás ugyanakkor, hogy a szabályozás ismét 3 millió forintra emeli a törzsbetétek összegét, a törzstőkét. Jelenleg a kft. törzstőkéje 500 ezer forint.
Az új szabályok szerint március 15-étől már csak a megemelt összeggel lehet új kft.-t alapítani, míg a régieknek – a hatályba lépéstől – két évük van a tőke felemelésre. Ha egy kft. nem kíván törzstőkét emelni, akkor átalakulhat bt.-vé vagy pedig kkt.-vé.
Könnyítés ugyanakkor a kft. alapításánál az, hogy nem kötelező befizetni egészében a törzsbetéteket. A tagok a társasági szerződésben rendelkezhetnek arról, hogy a törzsbetétetek mekkora hányadát kötelező pénzben letenni, és a többit az éves nyereségekből töltik fel. A feltöltésre azonban csak 3 év áll rendelkezésre.
Az új Ptk. szerint részvénytársaságot csak zártkörűen (zrt.) lehet alapítani, ez akkor válik nyilvánossá (nyrt.) amikor bevezetik a tőzsdére. A tőzsde bármelyik szabályozott piac lehet, nem előírás a részvényeknek a Budapesti Értéktőzsdére történő bevezetése.
A zrt. alaptőkéje legalább 5 millió, míg az nyrt.-é legalább 20 millió forint. A pénzbeli hozzájárulásnak az alapításkor el kell érnie az alaptőke 30 százalékát. A törvény kimondja, hogy a részvény névérték alatti kibocsátása semmis. Ugyanakkor a dolgozói részvények a névérték alatt – ingyen, vagy pedig kedvezményes áron – is kibocsáthatók.
Kiemelésre érdemesek a dolgozói részvények. Ezeket az alaptőke felemelésekor, annak 15 százalékáig lehet forgalomba hozni. Amennyiben a dolgozó távozik a cégtől, 6 hónapon belül eladhatja a részvényét. Amennyiben ezt elmulasztja, a következő közgyűlés rendelkezik a bevonásról, de a névérték akkor is jár a volt dolgozónak. Ugyanez a szabály akkor, ha a dolgozó meghal és a részvényét valaki örökli.
