Szócska Miklós a szövetség 26. kongresszusának zárónapján utalt arra, hogy az elmúlt években többféle válságban kellett az egészségügy működőképességét megőrizni és fenntarthatóságát, fejlesztését biztosítani, és több területen sikerült áttörést elérni. „Meggyőződésem, hogy mindaz, amit a népegészségügy terén csináltunk, 3-7 év múlva meg fogja hozni az eredményét” – mondta az államtitkár. Az elmúlt év nehézségeit sorolva szólt a szakemberek migrációjáról és az ágazat által remélt többletforrásokat elvivő gazdasági válságról.
Az elmúlt évek sikerei között említette a népegészségügyi termékadó bevezetését, ami befolyásolta a gyártói és a fogyasztói magatartást is, továbbá a transzzsírsavak visszaszorítását, védőoltások bevezetését, a szűrőprogramokat, a közétkeztetés egészségesebbé tételét vagy hogy 58 helyen nyílt egészségfejlesztési iroda. Kitért a nemdohányzók védelmében bevezetett szabályokra.
„Kimondható, hogy egészségesebben, egészségtudatosabban élünk” – mondta, hozzátéve, hogy a felmérések szerint 211 ezren tették le a cigarettát, és mintegy hatezer életet ment meg a transzzsírsav-szabályozás. A gyógyszerpolitikáról szólva kiemelte, hogy az éves gyógyszerkassza több mint 10 százalékát sikerült megtakarítani. Az, hogy 49 új gyógyszerhatóanyag támogatását tették lehetővé, 40 ezer beteg ellátásában jelent segítséget – tette hozzá. Felhívta a figyelmet arra, hogy április 25-én lesz a szűrések éjszakája, és kérte, hogy csatlakozzon minden kórház.
Páva Hanna helyettes államtitkár kifejtette, miként alakították át a képzési rendszert az egészségügyi ápolók és szakdolgozók utánpótlásának biztosítására. A rezidenstámogatási programról azt mondta, hogy sikeres és szakmailag indokolt a folytatása. Az ösztöndíjprogramra folyamatos a túljelentkezés, és az adatok azt mutatják, a frissen végzett szakorvosok, szakgyógyszerészek körében csökkent az elvándorlási hajlandóság.
Beneda Attila helyettes államtitkár arról beszélt, hogy az elmúlt négy évben sikerült több dologban előrelépni, ha nem is olyan mértékben, mint szerették volna. Példaként említette az alapellátásban, a mentésben vagy a betegszállításban elért eredményeket, hozzátéve, hogy „finomításra” még szükség lesz. Úgy véli, az alapellátás egyik legnagyobb gondja a házi gyermekorvosok magas átlagéletkora, ezen a finanszírozás további javításával lehet segíteni, ösztönözve ezzel a fiatalokat a praxisok megvételére. A betegszállításról szólva elmondta, amióta az Országos Mentőszolgálat vette át az irányítását, és nyomkövetőkkel szerelték fel a betegszállítókat, látványosan visszaesett az elszámolt kilométerek száma. Beszámolt arról is, hogy májustól korszerűsödik a mentésirányítás rendszere, ettől további hatékonyságnövekedést várnak.
Sélleiné Márki Mária, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatója szerint a szolidaritáselvű társadalombiztosítás megerősítése az elmúlt négy év egyik legnagyobb eredménye. Eredménynek tartja azt is, hogy a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően emelkedett az aktív járulékfizetők száma. A szakmai intézkedésekkel és programokkal sikerült a gyógyszerkassza stabilizációját úgy elérni, hogy a lakossági terhek is csökkentek: a vényköteles, támogatott gyógyszerekért 2012-ben 7 milliárd forinttal, 2013-ban 10 milliárd forinttal kellett a lakosságnak kevesebbet fizetnie az előző évhez képest. „Az állam és a kormány átvette a gyógyszerpiac irányítását” – fogalmazott.
Novák Krisztina, az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ főigazgatója elmondta, független központi hivatalként működik a jogvédő intézmény. Az elmúlt egy évben egységesítették a jogviszonyokat, szakmai protokollokat dolgoztak ki, területalapú ellátást alakítottak ki, és etikai kódexet is alkottak. Tavaly több mint másfél ezer betegjogi panasz érkezett hozzájuk. A legnagyobb kezdeti problémát, az utánpótláshiányt – amit az okozott, hogy az elmúlt tíz évben nem képeztek jogvédőket – mára sikerült megoldani – mondta.
