Áder János is lerótta kegyeletét

Az államfő a Duna-parti emlékműnél emlékezett a holokauszt magyarországi áldozataira.

A holokauszt magyarországi áldozataira emlékezett Áder János köztársasági elnök a budapesti Cipők a Duna-parton emlékműnél szerdán. A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján az államfő virágot és emlékkövet helyezett el, valamint mécsest gyújtott a pesti rakparton lévő alkotásnál.

Áder János előtt Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter és Pokorni Zoltán, a 12. kerület fidesz–KDNP-s polgármestere emlékezett a holokauszt áldozataira a Duna-parton. Navracsics Tibor azt mondta, a hagyományokhoz híven idén is megemlékeznek a holokauszt magyar áldozatairól, ilyenkor mécsest gyújtanak és emlékkövet helyeznek el a tiszteletükre a Duna-parton. Hozzátette: azért Pokorni Zoltánnal érkezett az emlékműhöz, mert a politikus tette azt a javaslatot oktatási miniszterként, hogy a magyarországi holokauszt-emléknap április 16-a legyen.

Pokorni Zoltán arról beszélt, bár Európában általában az auschwitzi tábor felszabadításához kötik a megemlékezést a holokauszt áldozataira, az áprilisi emléknap a magyar eseményekhez kötődik. „Nem egy távoli európai ország ügyének tekintjük a holokausztot, hanem a magyar történelem részének – fogalmazott. – Magyarok voltak a gyilkosok, és magyarok voltak az áldozatok is, tehát ez a mi ügyünk.” Pokorni Zoltán úgy vélekedett, „lehet, és nyilván kell is szóba hozni”, hogy mindez a német megszállás idején történt, de ez „csak magyarázat, és nem mentség” az akkori magyar kormány és politika számára. Arról is beszélt, hogy rendkívül fontosak az iskolai megemlékezések ezen a napon, és jó lenne, ha „nem egy plusz-történelemóra vagy egy muszáj ünnep” lenne ez a diákoknak, hanem valamilyen személyesen átélhető élményben lenne részük.

A pécsi Széchenyi István Gimnáziumban az iskola egykori zsidó származású, a holokauszt miatt elhurcolt tanulói és tanáraik emlékére avattak táblát. A baranyai megyeszékhelyen – a kormány hivatalos programjának részeként – állított emléktáblát Hargitai János megyei kormánymegbízott és Páva Zsolt fideszes polgármester leplezte le.

Kutas József, az iskola igazgatója ünnepi beszédében elmondta, az intézmény jogelődjében, a városi reáliskolában a holokauszt idején a tanulók harmada zsidó származású volt, ugyanis az intézmény nem korlátozta vallási alapon a tanulók összetételét. Az intézményből hetven évvel ezelőtt harminchárom tanulót és két tanárt hurcoltak el koncentrációs táborba, rájuk emlékeztet a tábla – tette hozzá.

Elmondta, hogy az iskola zsidó tanulóinak többsége szegény iparos vagy kereskedő zsidó családok gyermeke volt, de az intézményben tanult például Breuer Marcell építész, formatervező és Forbát Alfréd építész, festő is, akik még a zsidóüldözések előtt elhagyták az országot.

Schönberger András pécsi főrabbi a megemlékezésen azt mondta, mindenkinek kötelessége emlékezni a második világháború idején elkövetett szörnyűségekre, ugyanis ezzel is erősödik az az akarat, hogy soha többé ilyen rémtett ne történjen sem Magyarországon, sem a világban.

Hargitai János kormánymegbízott emlékeztetett arra, hogy a holokauszt minden tizedik, az auschwitzi haláltábornak pedig minden harmadik áldozata magyar származású volt. Bár hetven év telt el az első gettók és gyűjtőtáborok felállítása óta, még mindig nehéz az emlékezés – jelentette ki. A számvetést azonban nem kerülhetjük el, tette hozzá.

Elmondta: a holokauszt előtt Európában arányaiban Magyarországon élt az egyik legnagyobb zsidó közösség, 1944-ben pedig 56 nap elég volt arra, hogy 437 ezer embert deportáljanak az országból. Őket nem a haza tagadta meg, hanem a gonosz emberek, akik annak idején szép számmal éltek Magyarországon – fogalmazott.

Páva Zsolt polgármester arról beszélt, hogy Pécs egyike azon magyar városoknak, ahol a zsidók tekintélyes részt vállaltak a település művészeti, tudományos és gazdasági fejlődésében, fejlesztésében, komoly szerepet töltöttek be a város gyarapodásában. Mindezt az is mutatja – mondta –, hogy Pécsett több tábla, hely, műalkotás őrzi a zsidó származásúak emlékezetét.

A polgármester kiemelte: a baranyai megyeszékhelyen zsidók és nem zsidók kiegészítették egymást, évszázadokon át képesek voltak békében, egymást tisztelve élni, egymást erősítve alkotni. Ez is az alapja annak, hogy a városban ma is tisztelet övezi a zsidókat, a hozzájuk köthető örökséget – jelentette ki.

A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja alkalmából emléktáblát állítottak a gyermekáldozatoknak és a gyermekmentő tanároknak szerdán a makói József Attila Gimnáziumban.

Balatoni Monika, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára felidézte, hogy hetven éve, 1944. április 16-án kezdődött el Magyarországon a vidéki zsidóság deportálása. „Nem szabad hagynunk, hogy az évek múlása elhalványítsa a fájdalmat és veszteséget, amelyet a világnak és Magyarországnak kellett elszenvednie” – hangsúlyozta.

Az államtitkár elmondta, egy olyan generáció tagja, amely a történelemkönyvekből sem ismerhette meg az igazságot. Felnőtt fejjel kellett szembesülnie azzal, hogy hetven éve magyarok voltak a holokauszt áldozatai, de magyarok voltak az elkövetők is.

Az áldozatok előtti főhajtásra és az emlékezésre szólított fel a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján publikált blogbejegyzésében az Együtt–PM Szövetség vezetője. Bajnai Gordon azt írta: a holokauszt az egész magyar nemzet tragédiája, mely során több mint félmillió honfitársunkat pusztították el.

Mesterházy Attila szerint a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján minden magyarnak őszintén szembe kell néznie a múlt tragédiájával és napjaink fenyegetéseivel is. Az MSZP elnök-frakcióvezetője szerdán az MTI-vel azt is közölte, hogy nincs szükség a német megszállás emlékművére, mert az nem a szembenézést szolgálja, hanem a szembenállást mélyíti.

Az Országgyűlés 2000. évi döntése értelmében 2001 óta minden évben április 16-án tartják a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját, arra emlékezve, hogy 1944-ben ezen a napon kezdődött a hazai zsidóság gettóba zárása. A kezdeményezés Pokorni Zoltán oktatási miniszter nevéhez fűződik, aki a budapesti gettó felszabadításának 55. évfordulóján, 2000. január 18-án javasolta, hogy a középiskolákban minden évben április 16-án emlékezzenek meg a holokausztról. A magyar holokauszt hetvenedik évfordulója tiszteletére 2014-ben holokauszt-emlékévet rendeznek Magyarországon.