Kettős szorításban vagyunk régóta, de ez most fokozódott az ukrán válság miatt – reagáltak lapunk azon kérdésére katonai forrásaink, hogy mennyire élénkült meg az orosz hírszerzés tevékenysége Magyarországon az ukrajnai fegyveres konfliktusok kapcsán. A szakemberek szerint hazánk sajátos ütközőzóna szerepet tölt be, hiszen az Európai Unió és Ukrajna határán helyezkedik el. Így ki vagyunk téve mind az amerikai, mind az orosz titkosszolgálatok igen aktív tevékenységének. Miközben az oroszok a NATO lehetséges hadműveleti terveit, az unió következő politikai, gazdasági lépéseit kívánják kifürkészni, többek között rajtunk keresztül, addig az amerikai hírszerzés „figyelésének”, lehallgatásainak szinte folyamatosan ki van téve az ország, hasonlóan Európához. Az Amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) illegális hírszerzésével kapcsolatos botrány óta a magyar polgári és katonai elhárítás ugyan fokozottabban próbál mindent megtenni az olyan kísérletek megakadályozása érdekében, amelyek a kormányszervek, a politikai szervezetek, a legfontosabb stratégiai vállalatok informatikai rendszereinek meghekkelésére irányulnak, de az orosz aktivitás megélénkülésével olyan „kettős fronton” kell megvívni ezt a harcot, amely a költségvetési források emelése hiányában egyre nehezebb feladatnak bizonyul.
Az orosz polgári és katonai hírszerzés (az SZVR és a GRU) ugyanis eddig főként „lábon” volt erős, vagyis a személyes, operatív kapcsolatokra épített az információszerzésben, most viszont egyszerre növelte aktivitását műveleti és informatikai vonalon, nem kevés gondot okozva a magyar nemzetbiztonsági szerveknek – tudtuk meg. Az általunk kérdezett szakemberek szerint több milliárd forintos fejlesztésre lenne szükség a magyar titkosszolgálatoknál a gondok enyhítésére, hisz az „ütközőzóna- hatás” mellett számolni kell más államok (például Kína) komoly hírszerzői tevékenységével is.
A teljes cikket a Magyar Nemzet pénteki számában olvashatja.
