Kövér: Be lehet teljesíteni a rendszerváltozás értelmét

A házelnök olyan polgári társadalmat szeretne, ahol az egyének meg tudnak állni a saját lábukon.

Kövér László a 25 évvel ezelőtti létrejött Ellenzéki Kerekasztallal kapcsolatban a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában elmondta: akkoriban nem személyes karrierlehetőségben gondolkodtak, hanem az ország sorsát akarták befolyásolni a Fidesszel. Sokszor úgy tűnt, ez az esemény lehet, hogy csak egy lábjegyzet lesz. A status quo megrendült, úgy érezték, addig kell elmenni, amíg el nem érnek a falig. Volt egy nagyon finom taktikai összjáték az MDF az SZDSZ és a Fidesz között akkor – magyarázta a házelnök –, amelyek közül az utóbbi volt a legradikálisabb sok tekintetben, de azt is tudták, hogy kompromisszum akkor lesz, ha az MDF bejelent majd valamit.

Az Ellenzéki Kerekasztal abban a minimális konszenzusban osztozott, hogy olyan álláspontot hozzon létre az állampárttal szemben, amely diadalra jutva lehetővé teszi a jogállami átmenetet, de a konkrét kérdésekre a később megválasztott parlamentnek kellett választ találnia – mondta az Országgyűlés elnöke. 1988-ban, '89-ben, '90-ben nem voltak világos, melyek azok a korlátok, amelyek majd minket egy szabad választáson túljutva akadályoznak abban, amit szeretnénk, a nemzet érdekében jónak látnánk – mondta.

Akkoriban a privatizáció során a korábban másoktól „elkonfiskált” vagyont azok osztották szét, akik ebben részt vettek, vagy az ő utódaik, és ez egy nagyon súlyos morális, szociális és gazdasági probléma – jegyezte meg. Ennek az adott történelmi viszonyokban rejlik ennek a magyarázata, az Ellenzéki Kerekasztal nem tudott gazdasági folyamatokba beavatkozni. Az állampárt részéről volt egy kísérlet, hogy bevonja a folyamatba az Ellenzéki Kerekasztalt, de ők nem akartak a szocializmus csődjéért felelősséget vállalni, ugyanakkor ezzel elveszették az akkor zajló folyamatokba való beavatkozás lehetőségét is.

A rendszerváltoztatás egy nemzetközi paktumrendszer szerint részben kívülről levezényelt limitált átalakulás volt, nem a magyar társadalom belső fejlődéséből fakadó forradalmi változás – magyarázta a házelnök, aki úgy érzi, a nagyhatalmak írták az átmenet forgatókönyvét. Ebbe nem bennünket avattak be, hanem az elvtársakat, persze az Ellenzéki Kerekasztalnak is volt befolyásoló ereje, de a forgatókönyv váza adott volt – tette hozzá.

Kövér úgy érzi, hogy bár megkésve is, de be tudják teljesíteni a rendszerváltoztatás értelmét, melynek az ő felfogásukban – ellentétben a baloldaliakkal a liberálisokkal – nem az a lényege, hogy pár hónap vagy év alatt megváltoztatják a közjogi és a gazdasági szisztémát, hanem hogy egy olyan polgári társadalom jöjjön létre, amelynek tagjai többsége képes a saját lábán megélni, fenntartani a családját, de a közéleti szerepvállalásán, adófizetésén, kulturális fogyasztásán keresztül a demokráciát, a társadalmi szisztémát és a nemzet közösségét is.

Az Ellenzéki Kerekasztal működése egy kegyelmi pillanat volt, amely nélkül a rendszerváltozás sokkal rosszabb forgatókönyv szerint ment volna végbe – mondta Kövér, majd hozzátette: amire vállalkoztunk azt tudtuk teljesíteni. Hangsúlyozta azt is, hogy akkoriban teljesen ellentétes érdekű, világnézetű emberek képesek voltak egy magasabb rendű cél érdekében összefogni.

Az EKA megalakulásának 25. évfordulója alkalmából a Veritas Történetkutató Intézet által szervezett budapesti emlékülésen Mezey Barna, az ELTE rektora beszédében elmondta, valószínűsíthető, hogy senki nem volt tisztában azzal, hogy az átalakítani kívánt rendszer helyébe lépő új struktúra mennyire lesz tartós. A többpárti demokrácia olyan alapjait sikerült lerakni, amelyek működő keretet adtak Magyarországnak. Negyedszázada létrejött a magyar jogállam – jelentette ki.

Kukorelli István, az ELTE tanára, aki a Független Jogász Fórum alapító tagja volt, előadásában elmondta: az ellenzék egységét megteremtő kerekasztal 1990. április 27-éig működött. Gergely András, a Károli Gáspár Református Egyetem tanára, aki az EKA ülésein  az MDF-et képviselte, arról beszélt, hogy Antall József, a rendszerváltás utáni első miniszterelnök az EKA munkájába csak viszonylag későn, június 15-étől kapcsolódott be. Mint mondta, Antall József a háromoldalú tárgyalásokon aktívan közreműködött, konszenzuskereső politikusként lépett fel.