Május 1-je csak nem régóta szól a sör-virsliről

A munkásmozgalmi harc május 1-jei vívmánya csak egy késői részeredménye a dolgozó ember megbecsültségéért folyó, évezredes küzdésnek.

Ezzel szemben elvárja a kölcsönös tiszteletet, elfogadást munkáltató és munkás között, és a közös érdekek mentén való együttes munkálkodást tartja üdvösnek – az Ó- és Újszövetség rengeteg ponton érinti ezt a témát a mózesi törvényektől a jézusi tanításig: a földi dolgok értékét csak akkor érthetjük meg, ha a lélek az örökké való élet felé tekint.

Ezt apró pénzre váltva az államnak a Rerum szerint mindenki érdekvédelméről az államnak egyformán gondoskodnia kell, ezek között kiegyenlítő módon kell fellépnie a béke és az igazságosság eszközeivel. Részletekbe menően még a sztrájkjoggal, a méltányos fizetéssel és a munkaidő kiszabásával is foglalkozik a dokumentum, megemlítve, hogy a sztrájkhoz vezető problémát kell elsősorban orvosolni.

Külön figyelmet szentel a Rerum Novarum annak, hogy mire való a munkaszüneti nap. Helytelennek tartja ugyanis, hogy „henyélésre”, „más bűnök elkövetésére” használjuk; a munkaszüneti nap ünneplésre való.

A munka ünnepe korábban tehát egy egész hónapon át tartott Szent József, az ács, a munkások védőszentje tiszteletében, a május elsejei rögzítést 1955-ben rendelte el XII. Piusz pápa.

A Dávid családjából származó József immár kétezer esztendeje volt jegyese egy Mária nevű fiatal lánynak, aki a Szentlélektől áldott állapotban volt, és fiút szült, Jézust. Az ács József kétkezi munkával tartotta el családját, és példaképévé is vált a gyermek Jézusnak, aki fiatalon kitanulta a mesterséget és csatlakozott hozzá a famegmunkálásban.

Szent Józsefet munkáspéldaképként egyébként még XI. Piusz pápa tüntette fel évtizedekkel a május 1-jei rögzítés előtt: „az egyház óriási küzdelmét a világkommunizmus ellen Szent Józsefnek, az egyház legfőbb oltalmazójának zászlaja alá helyezzük. Ő a munkásosztályhoz tartozott és viselte a szegénység terhét magáért és a Szent Családért”.

És ha már visszafelé lépdelünk az időben, nem árt felidézni, Munkás Szent József tisztelete legalább 1479-ig visszanyúlik, ekkor kapott neve napja ünnepnapot IV. Sixtus pápától, 1726-ban pedig I. Lipót, majd III. Károly kérelmére bekerült a Mindenszentek litániájába. Később a Habsburgok közt honosult meg a tisztelete.