Sorsdöntő választmányi ülést tart az MSZP

A szocialisták döntenek a héten lemondott elnökségről, valamint a tisztújító kongresszus időpontjáról is.

A múlt vasárnapi európai parlamenti választásokon megsemmisítő vereséget szenvedett az MSZP: 10,9 százalékos eredményt ért el, amivel csak a harmadik lett a Fidesz és Jobbik mögött. A szocialisták elnöksége még aznap éjszaka felajánlotta a lemondását. Ilyen gyengén utoljára 1990-ben szerepelt a párt.

Csütörtökön sokak nagy meglepetésére lemondott pártelnöki és frakcióvezetői posztjáról Mesterházy Attila, egyben jelezte, hogy nem kíván újraindulni az elnöki posztért. Mesterházy lemondása azért is kulcsfontosságú a párt szempontjából, mert – az alapszabály szerint – így lehetőség van arra, hogy a lehető legkorábbi időpontban megtarthassák a tisztújító kongresszust. A pártelnök lemondása ezt gyorsíthatja meg, így szombaton a tisztújító kongresszus időpontjáról is döntés születhet, melyre várhatóan július 19-én kerül sor.

Erről pénteken Botka László, a párt országos választmányának elnöke is beszélt, s kiemelte, hogy teljes, felmenő rendszerű tisztújítást ír ki az MSZP. A politikus az országos párttanács ülése után újságíróknak elmondta, hogy a lehető legkorábbi időpontra hívják össze a kongresszust, ez az egyetlen alapszabályszerű javaslat, amelyet a választmány szombati ülése elé terjesztenek. A megyei pártelnökökből álló országos párttanács javaslata alapján megújulnak a helyi, a megyei és az országos szervezetek is – tette hozzá.

Horváth Csaba, az MSZP alelnöke ugyancsak pénteken jelezte, hogy lemondott annyi elnökségi tag, ami ezt a tisztújítást lehetővé teszi. Az alapszabály szerint ugyanis, nem csupán akkor kell kongresszust összehívni, ha a pártelnöki tisztség betöltetlenné vált, hanem ha az országos elnökség tagjainak száma az eredeti létszám kétharmada alá csökkent. Horváth péntek reggel a TV2 Mokka című műsorában Botka Lászlót, Hiller Istvánt, Tóbiás Józsefet és Ujhelyi Istvánt is lehetséges pártelnökjelöltként említette.

Szanyi Tibor korábban azt mondta, hogy július 10-ére lesz új vezetősége a pártnak. Kifejtette: a szombati választmányi ülésen nem lesz szó személyi kérdésekről, alapvetően arról döntenek majd, hogy gyorsan vagy lassan válasszon elnököt az MSZP, vagyis csak elnökválasztás vagy felmenő rendszerű tisztújítás legyen. Véleménye szerint van idő, mert volt két olyan választás, amely után jobban teszik, ha higgadtan elemezgetik a történteket.

Puch László, a párt Baranya megyei elnöke közölte: ő azt javasolja, hogy átmeneti elnököt válasszanak, aki a következő két évben stabilizálja a pártot és a baloldalt. Hozzátette: azt is javasolja, hogy a tisztújító kongresszus negyvenöt napon belül meglegyen.

Ismert, a teljes tisztújítást több korábbi vezető szocialista is ellenezte. Lendvai Ildikó a Hvg.hu-nak arról beszélt, hogy túl centralizált párt lett az MSZP. Kovács László pedig kitart amellett, hogy átmenetileg egy testület vezesse a pártot. A szocialisták korábbi elnöke a Hír TV Magyarország élőben című műsorában azt mondta: hiába hivatkozik Mesterházy arra, hogy ez ellenkezik a szocialisták alapszabályával, meg lehet találni ennek a jogszerű módját is.

Mesterházy távozásával elképzelhető az is, hogy Hiller István térhet vissza a párt élére, aki 2004-2007 között Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége alatt már volt az MSZP vezetője. Az egykori pártelnök előtérbe kerülésével Gyurcsányék befolyása jelentősen megnőhet az MSZP-n belül, így az egykori miniszterelnök visszatérését készítheti elő Hiller. Gyurcsány már jelezte: ha Hiller nem kerül valamilyen vezető pozícióba, elkezdi átcsábítani a szocialista képviselőket, ami nem is lesz nehéz, hiszen előbb-utóbb mindenki át akar majd szállni valamilyen mentőcsónakba. Gyurcsány előtt már itt hatalmas tér nyílik majd, és csak idő kérdése, mikor falja fel az MSZP-t, ha az nem talál ki valamit. Most mindenesetre azok az előőrsök látszanak gyülekezni, amelyek a bukott miniszterelnöknek csinálják a helyet.

A Fidesz szerint Mesterházy Attila után a másik két baloldali vezetőnek, Gyurcsány Ferencnek és Bajnai Gordonnak is távoznia kellene. – Most már csak a triumvirátus másik két tagjának a távozása várat magára – közölte Kocsis Máté, aki szerint Gyurcsány és Bajnai épp annyira felelős a baloldal katasztrofális vereségéért, mint Mesterházy Attila. A fideszes politikus szerint „a baloldalon Gyurcsány Ferenc a valódi főnök”, ő mozgatja a szálakat, „az ő kottájából játszik a baloldal”. Ebből viszont az is következik, hogy a választási vereségért viselt felelősségben is osztoznia kell – mondta Kocsis Máté.

Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet szakmai vezetője:
Könnyen a hajdani SZDSZ sorsára juthat az MSZP is, mivel egykori értékeit elvesztette. Mesterházy távozásával az eddigi sokat bírált, de legalább létező központosított vezetés is megszűnhet. 1990 óta először kellett saját térfelükön megmérkőzniük más pártokkal a szocialistáknak, s az EP-választáson a versenyt szimbolikusan elvesztették. A párt pénzügyileg is bajban van: a leendő pártelnök egy adóssághalom tetejére fog ülni. Hasonló helyzetben szűnt meg az SZDSZ is. Mesterházy távozása ésszerű, de váratlan döntés volt. Jól láthatóan ezúttal sem készült „B forgatókönyv” a választási éjszakára, ahogy márciusban is meglepődött a pártelnök a közvélemény-kutatások igazolódásán. A vasárnap bejelentett lépés, a teljes elnökség lemondásának felajánlása, és így a három hónapos tisztújítás kicsikarása a várttal ellentétes hatást váltott ki, s így muníciót biztosított ellenfeleinek. Ebben a helyzetben szinte biztos volt, hogy lázadás lesz. Mesterházy a lemondással csupán megelőzte a nyílt konfrontációt és a látványos botrányt. Ugyanakkor visszavonulása nem biztos, hogy végleges. A visszatérés szempontjából a frakcióvezető-választás kulcsfontosságú lesz. Itt fog eldőlni, hogy Mesterházy emberét vagy az új idők emberét választják-e meg.

Filippov Gábor, a Magyar Progresszív Intézet elemzője:
Gyurcsány Ferenc bukása után a legtöbben átmeneti, gyenge pártelnökként tekintettek Mesterházyra, de felülmúlta az előzetes várakozásokat. Miután megszabadult Gyurcsánytól, és háttérbe szorította párton belüli ellenfeleit, rövid idő alatt sikerrel centralizálta az MSZP-t, saját embereit ültette a kulcspozíciókba, és keményen kézben tartotta ezt a gyakran széttartó szervezetet. A kamarillapolitikában nemcsak pártján belül, de az ellenzéki egyeztetések során is jó érzékkel manőverezett, ám hamar kiderült, hogy hiányzik belőle a kormányfői ambíciókhoz elengedhetetlen karizma és államférfiúi karakter. A belső rendteremtés vitathatatlan teljesítményén túl nem volt különösebben innovatív mondanivalója a választóknak, nem tudott új ideológiai tartalmat, vonzóbb arculatot adni a baloldalnak. A 2010-es választási kudarcok után joggal hivatkozhatott az elődei által ráhagyott romhalmazra, az idei két vereségért azonban egyértelműen őt terheli az elsődleges felelősség. Az EP-választások éjjelén talán egyedül ő nem ismerte fel, hogy nincs tovább. A héten azonban addig fokozódott a nyomás a párton belül (különösen a budapesti szervezetek lázadásával), hogy valószínűleg belátta: ezt a csatát nem nyerheti meg.

Július 10-ére lesz új vezetősége a Magyar Szocialista Pártnak – mondta csütörtökön a párt elnöki posztja körül kialakult találgatásokkal kapcsolatban Szanyi Tibor a köztévé Az este című műsorában.

Szertefoszlott az MSZP dominanciája

Megkopott az MSZP márkanév, és meggyengültek a párt pénzügyi, szervezeti erőforrásai – olvasható a Nézőpont Intézet elemzésében.