Orbán Viktor az interjúban elmondta, abban az időben Csurka István volt az egyik képviselője annak, hogy „micsoda dolog az, hogy lesz egy újratemetés, és csupa öreg csóka fog majd beszélni”, miközben 1956 mégis „a pesti srácok forradalma is volt”. Abban mindenki egyetértett, hogy ha egy fiatalnak kell beszélnie, akkor az fideszes legyen – emlékezett vissza a kormányfő –, a Fidesz választmánya pedig azért döntött mellette, mert ő 1989. március 15-én már szónokolt nagy tömeg előtt, a Kossuth téren.
Felelevenítette azt is, hogy „intellektuálisan” nem volt egyszerű feladat megalkotni a beszédet, tisztázni kellett ugyanis, „mit keresünk” ott, hiszen „mi nyugatosok vagyunk (...), ugyanakkor kommunistákat is temetünk – nem csak kommunistákat, mert a hatodik koporsóban a fiatalok feküdtek szimbolikusan”.
„Szívből mondtam” a beszédet – folytatta a múltidézést a pártelnök-miniszterelnök, aki őszintének, a nemzedékét politikai értelemben szimbolizálónak nevezte szónoklatát, amely „mindannyiunk lelkéből jött”, azt közvetítve, hogy „vége van, többet nem ilyen világ lesz”, a kommunistákat „félretoljuk”.
Akkor ez kockázatos, de helyén lévő, egy nemzedék szívből jövő akaratát kifejező beszéd volt - értékelt, megjegyezve azt is: akkor jött rá arra, hogy nem az a fontos, tud-e jókat mondani, a kérdés ugyanis az, hogy mit idéz elő az emberek fejében és lelkében az, amit mond.
Orbán Viktor szerint egyébként ez a beszéd arról is szól, hogy „van az igazság nagy pillanata, amikor elválnak a dolgok egymástól: a színlelés az őszinteségtől, a hazugság az egyenes beszédtől, a ravaszkodás a szívből jövő gondolatoktól”. Ezért – mondta – a beszéd segítette őt a magyar politikai elit megismerésében, mert aki utána gratulált neki, azokat jó gondolkodású embereknek vélte, akik viszont „húzták a szájukat”, azokról azt gondolta, hogy sosem szabad megbízni bennük.
Az utólagos értékelésekkel kapcsolatban a kormányfő ugyanakkor figyelmeztetett: bár „jó okunk van arra, hogy mindazzal, ami a rendszerváltás után történt, fönntartással viseltessünk”, de arra a kérdésre, hogy akkor és ott lehetett volna-e mást tenni, „nem szabad így, utólag visszakövetkeztetve válaszolni”.
„Ha Moszkvában akkor egy negatív fordulat történik, akkor itt mindenkit elvisznek. Tehát utóbb azt mondani, hogy radikálisabban kellett volna, meg forradalmat kellett volna csinálni, ezt én megértem, de ott és akkor ennyi bátorság, ennyi vér volt a magyar nép pucájában”. A magyarok történelmi tudata ugyanis arra int, hogy amit lehet, azt békésen próbáljuk elérni – mondta Orbán Viktor.
Az igazság születésnapjának nevezte 1989. június 16-át a külgazdasági és külügyminiszter hétfő este Budapesten, a Nagy Imre miniszterelnök és mártírtársai újratemetésének, valamint a rendszerváltoztatás 25. évfordulójának alkalmából rendezett ünnepségen. Navracsics Tibor kijelentette: „1989. június 16. az igazság születésnapja volt Magyarországon. Az igazságé, amely nélkül szabadság nem születhet. Hiszen igazság nélkül nincs szabadság, tudtuk ezt akkor is."
Az emléknap zárásaként a Pesti Vigadóban tartott emlékkoncertet megelőző beszédében a miniszter hozzátette: az igazság kimondása a magyaroknak a hazugság világbirodalmának összeomlását is jelentette.
Két legendás zenekar, az Omega és a német Scorpions adott sikeres koncertet hétfő este a fővárosi Hősök terén. A tér közepén felállított színpad környéke teljesen megtelt a koncert kezdetére, az emberek az Andrássy úton két utcasarok hosszúságban, keresztben a Dózsa György úton is mindkét irányban hosszan, tömött sorokban álltak. A legtöbben a negyven-ötven év körüliek voltak, de a fiatalabb generáció is képviselői is nagy számban voltak kíváncsiak a Szabadságkoncertre. Az ingyenes koncertet a rendszerváltoztatás, valamint Nagy Imre és mártírtársai újratemetése 25. évfordulója alkalmából szervezték, a Közös siker című programsorozat keretében.
Nagy Imre újratemetésének 25. évfordulóján több helyszínen zajlottak nagyszabású megemlékezések. Katonai tiszteletadással tartottak koszorúzási ünnepséget Nagy Imre szobránál Budapesten, a Vértanúk terén; a Rákoskeresztúri új köztemetőben pedig Áder János köztársasági elnök fejet hajtott Nagy Imre emléke előtt.
Orbán Viktorral a Bild című német napilap közölt interjút a 25. évforduló alkalmából.
