Orbán: A szívek forradalma volt

A kormányfő interjút adott a Bild című német lapnak Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének 25. évfordulója alkalmából.

Arra a kérdésre, hogy mikor tudta, hogy a forradalom győzött, azt mondta, hogy csak akkor érezték biztosan a győzelmet, amikor Németországban is megtörtént a fordulat. „A kelet- és közép-európai fordulat Németország újraegyesítésével fejeződött be végérvényesen” – mondta a kormányfő, kiemelve, hogy a német újraegyesítéstől függött az egész térség sorsa.

Azzal kapcsolatban, hogy Helmut Kohl volt német kancellár mondása szerint a magyarok ütötték ki az első téglát a berlini falból, az mondta, gyakran hallja, hogy a németek hálásak, amiért a magyarok elvállalták az éllovas szerepét. Ugyanakkor ha a németek nem hajtották volna végre gyorsan az újraegyesítést, akkor nem lett volna megfordíthatatlan az átalakulás Magyarországon és más közép-európai országokban. „Ennyiben mi is köszönettel tartozunk a németeknek az egységért” – mondta Orbán Viktor.

A Bild kérdésére, hogy világos volt-e a számára, mit indít el Horn Gyula magyar és Alois Mock osztrák külügyminiszter 1989. június 27-i gesztusa, a vasfüggöny átvágása, kiemelte, hogy az „nagyszerű tett volt”, amelyet mindig is csodált, bár más politikai táborba tartozik, mint „a régi kommunista Horn Gyula”, aki „kihasználta a történelmi pillanatot, amikor résnyire kinyílt a szabadsághoz vezető ajtó”, és ezzel nagy szolgálatot tett a németeknek és a magyaroknak.

Arra a kérdésre, hogy a németek vajon kellőképpen méltányolják-e ezt a gesztust, kijelentette, hogy kicsinyesség lenne hálát követelni. Magyarország akkor „helyesen és emberségesen járt el”, és nem azért cselekedett, mert várt valamit cserébe – mutatott rá a kormányfő.

Hozzátette, hogy a lovagiasság, a hősiesség és a teatralitás a magyarok természetéhez tartozik, a határnyitás pedig „ma is a németekhez fűződő jó politikai, gazdasági és emberi kapcsolataink alapja”.

Azzal kapcsolatban, hogy mond-e még valamit a magyaroknak Helmut Kohl neve, hangsúlyozta, hogy a volt kancellár „máig legendás alak nálunk”, és „amikor megszólal, mint legutóbb az idén a (választási) kampányomban, akkor senki sem azt gondolja, hogy egy német politikus beszél, hanem azt, hogy itt Európa és a világ érdemekben gazdag államférfija szólal meg”. Hozzátette: „Helmut Kohl iránytű nekünk magyaroknak”.

Arra a felvetésre, hogy a magyarok nagylelkűen megbocsátottak a kommunistáknak, holott Nicolae Ceausescut kivégezték, Erich Honeckert pedig bebörtönözték, elmondta, hogy „ez egy fájó pont a történelmünkben”, hiszen sehol sem tartott olyan sokáig a harc a kommunisták ellen, mint Magyarországon, aminek az az oka, hogy sok hatalmi összefonódás túlélte a fordulatot.

„El kell ismernem: ellenfeleinknek volt tehetségük a hatalmuk megtartásához” és „jó harcosok voltak” – mondta Orbán Viktor. „Húsz évembe került, mire végleg legyőztük őket”, és Magyarországnak 2011-ig tartott, mire „Európa utolsó posztkommunista államaként végre új alkotmányt fogadott el” – mondta a miniszterelnök a Bildnek adott interjú első részében.

A második részben Európáról, Ukrajnáról és Putyinról lesz szó – olvasható a lapban. Az interjúról a Bild honlapján közölt videóban Orbán Viktor kijelentette, hogy „egy nagyon erős, közös európai politika” híve, amely „ideológia nélkül, pragmatikus alapon meghatározza, hogy mi a kontinens érdeke”.