Orbán: A szívek forradalma volt

A kormányfő interjút adott a Bild című német lapnak Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének 25. évfordulója alkalmából.

A kétrészes – a lap hétfői és keddi számában megjelenő – interjút felvezető szövegben kiemelték, hogy 25 évvel ezelőtt, 1989. június 16-án Orbán Viktor „ütötte ki az első téglát a falból”, az egykori ellenzéki politikus pedig ma Magyarország miniszterelnöke.

Azzal kapcsolatban, hogy 2014 a hidegháború végének 25. évfordulója, a kormányfő azt mondta, hogy 1989 „a fordulat, a szabadság, a forradalom éve volt”, amelyben az emberek megértették, hogy félelem nélkül beszélhetnek és cselekedhetnek. Abban az évben „gondolhattuk és mondhattuk először, amit akartunk, mint minden más normális európai”, és így 1989-ben „vált a »homo sovieticus« ismét normális emberré” – mondta Orbán Viktor.

Arra a kérdésre, hogy tudta-e 25 évvel ezelőtt, hogy az újratemetésen elmondott beszéd lehet élete legfontosabb beszéde, azt mondta, hogy akkor még nem sejtette, de a szertartás azt jelezte Nagy Imre családjának és egész Magyarországnak, hogy „végre az ország kultúrájához illő módon róhatjuk le kegyeletünket a szovjet megszállók elleni 1956-os forradalom jelképes alakja előtt”, aminek révén „a diktatúra évtizedei után visszatért a normális élet”.

A miniszterelnök Nagy Imre újratemetésekor, 1989-ben elmondott beszédét itt érheti el.

Ebben az értelemben az újratemetés „nemcsak a szellem forradalma volt, hanem a szív forradalma is” – mondta a miniszterelnök.

Orbán Viktor nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy volt-e benne félelem, amikor a még az egész keleti blokkot megszállva tartó szovjet csapatok kivonulását követelte a kommunisták által meggyilkolt Nagy Imre koporsójánál. „Végre ki akartam mondani, amit senki sem mert. Nem azért, mert én voltam a legbátrabb. Nem is azért, mert én voltam a legokosabb. Hanem azért, mert én voltam a legfiatalabb. Aki fiatal, az radikálisan gondolkodik. Megveti a tabukat. Egyszerűen az igazságot akartam elmondani” – idézte fel Orbán Viktor, hozzátéve, hogy „a megkönnyebbülés nagyszerű érzése” töltötte el.

Arra a felvetésre, hogy nem lehetett tudni, miként reagál Moszkva, elmondta, hogy ezt valóban nem lehetett látni, de „készen álltunk arra, hogy szabadságunkat szükség esetén az utolsó leheletünkig védelmezzük. Nem volt visszaút számunkra.”

Arra a kérdésre, hogy mikor tudta, hogy a forradalom győzött, azt mondta, hogy csak akkor érezték biztosan a győzelmet, amikor Németországban is megtörtént a fordulat. „A kelet- és közép-európai fordulat Németország újraegyesítésével fejeződött be végérvényesen” – mondta a kormányfő, kiemelve, hogy a német újraegyesítéstől függött az egész térség sorsa.

Azzal kapcsolatban, hogy Helmut Kohl volt német kancellár mondása szerint a magyarok ütötték ki az első téglát a berlini falból, az mondta, gyakran hallja, hogy a németek hálásak, amiért a magyarok elvállalták az éllovas szerepét. Ugyanakkor ha a németek nem hajtották volna végre gyorsan az újraegyesítést, akkor nem lett volna megfordíthatatlan az átalakulás Magyarországon és más közép-európai országokban. „Ennyiben mi is köszönettel tartozunk a németeknek az egységért” – mondta Orbán Viktor.

A Bild kérdésére, hogy világos volt-e a számára, mit indít el Horn Gyula magyar és Alois Mock osztrák külügyminiszter 1989. június 27-i gesztusa, a vasfüggöny átvágása, kiemelte, hogy az „nagyszerű tett volt”, amelyet mindig is csodált, bár más politikai táborba tartozik, mint „a régi kommunista Horn Gyula”, aki „kihasználta a történelmi pillanatot, amikor résnyire kinyílt a szabadsághoz vezető ajtó”, és ezzel nagy szolgálatot tett a németeknek és a magyaroknak.

Arra a kérdésre, hogy a németek vajon kellőképpen méltányolják-e ezt a gesztust, kijelentette, hogy kicsinyesség lenne hálát követelni. Magyarország akkor „helyesen és emberségesen járt el”, és nem azért cselekedett, mert várt valamit cserébe – mutatott rá a kormányfő.

Hozzátette, hogy a lovagiasság, a hősiesség és a teatralitás a magyarok természetéhez tartozik, a határnyitás pedig „ma is a németekhez fűződő jó politikai, gazdasági és emberi kapcsolataink alapja”.

Azzal kapcsolatban, hogy mond-e még valamit a magyaroknak Helmut Kohl neve, hangsúlyozta, hogy a volt kancellár „máig legendás alak nálunk”, és „amikor megszólal, mint legutóbb az idén a (választási) kampányomban, akkor senki sem azt gondolja, hogy egy német politikus beszél, hanem azt, hogy itt Európa és a világ érdemekben gazdag államférfija szólal meg”. Hozzátette: „Helmut Kohl iránytű nekünk magyaroknak”.

Arra a felvetésre, hogy a magyarok nagylelkűen megbocsátottak a kommunistáknak, holott Nicolae Ceausescut kivégezték, Erich Honeckert pedig bebörtönözték, elmondta, hogy „ez egy fájó pont a történelmünkben”, hiszen sehol sem tartott olyan sokáig a harc a kommunisták ellen, mint Magyarországon, aminek az az oka, hogy sok hatalmi összefonódás túlélte a fordulatot.

„El kell ismernem: ellenfeleinknek volt tehetségük a hatalmuk megtartásához” és „jó harcosok voltak” – mondta Orbán Viktor. „Húsz évembe került, mire végleg legyőztük őket”, és Magyarországnak 2011-ig tartott, mire „Európa utolsó posztkommunista államaként végre új alkotmányt fogadott el” – mondta a miniszterelnök a Bildnek adott interjú első részében.

A második részben Európáról, Ukrajnáról és Putyinról lesz szó – olvasható a lapban. Az interjúról a Bild honlapján közölt videóban Orbán Viktor kijelentette, hogy „egy nagyon erős, közös európai politika” híve, amely „ideológia nélkül, pragmatikus alapon meghatározza, hogy mi a kontinens érdeke”.