A devizahiteles-perekre nem vonatkozik a szünet

Keddtől ítélkezési szünet lesz, de a soron kívüli ügyekben, amilyenek a devizahiteles-perek, folyamatos lesz a munka.

A korábban kialakult gyakorlat alapján az idén nyáron is július 15-étől augusztus 20-áig tart a törvénykezési szünet. Ez az időszak polgári ügyekben a határidők számításakor nem vehető figyelembe. Ha például a hónapokban megállapított határidő augusztus 19-én járna le – mivel az a nap még törvénykezési szünet –, a határidő az augusztus 20-át követő első munkanap.

A törvénykezési szünet időtartama alatt is tárgyalandó ügyek körét a jogalkotó határozza meg. Nem vonatkozik a törvénykezési szünet azokra az ügyekre, amelyekre a törvény soron kívüli eljárást ír elő. Jelenleg ilyen például a szülői felügyeleti jog megszüntetése iránti per, a sajtó-helyreigazítási per, a megszüntetett munkaviszony helyreállítására irányuló per, a kiemelt ügyek, az előzetes bizonyítás, a végrehajtási per, valamint azok a polgári perek, amelyekben a felek ezt közösen kérik.

Az Országgyűlés a napokban szavazta meg a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló törvényt, amely pontosan szabályozza a bíróságok számára az ügyek elbírálására irányadó eljárási szabályokat és határidőket. A törvény értelmében felfüggesztik a folyamatban lévő, jobbára adósok által indított, országszerte mintegy tízezer eljárást, amelyek közül 4600 a fővárosban zajlik.

A banki díjak és költségek megrendszabályozására készül a Magyar Nemzeti Bank azt követően, hogy az egyoldalú kamatemelések gondját levette az ügyfelek válláról a július elején megszavazott devizahiteles-mentő csomag. Az átlátható kamatozás megteremtését követően egy éven belül elkészülhet a jegybanki koncepció a könnyen összehasonlítható számlacsomagokról, de szükség esetén jogszabály-módosítást is kezdeményez az intézmény.

Mint a Magyar Nemzet beszámol róla, várhatóan megoldja a július elején megszavazott devizahiteles-mentő csomag az árfolyamrés és az egyoldalú kamatemelések problémáját. Miután a 2012 áprilisa előtt kötött forinthitel-szerződésekre is kiterjed a törvény hatálya, az azután fölvett kölcsönökre pedig igen szigorú, az átláthatóságon alapuló szabályozás vonatkozik, a bankok indokolatlan kamatemelésekkel már nem tudják megcsapolni ügyfeleik számláját.

A törvény lehetővé teszi a pénzintézeteknek, hogy az egyoldalú szerződésmódosításokkal kapcsolatban külön pert kezdeményezzenek. Ezekben az új ügyekben az elsőfokú polgári eljárás lefolytatására a keresetlevél beérkezésétől számított 30 nap áll a bíróság rendelkezésére, és szintén 30-30 napon belül kell a másodfokú, valamint a felülvizsgálati eljárást lefolytatni. Ezekben az ügyekben az egész ország területére kiterjedően első fokon a Fővárosi Törvényszék, másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla illetékes.

Az OBH tájékoztatása szerint a törvény nyomán, a pénzintézetek számát alapul véve, körülbelül 400 új perre lehet számítani. A büntetőügyekben a bíróságok az ítélkezési szünetben is folyamatosan ellátják törvényi feladataikat – például a kényszerintézkedésekkel kapcsolatban –, és működnek a cégbíróságok is. A kezelőirodák nyitva tartanak, az ügyfelek benyújthatják beadványaikat, és az iratokba is betekinthetnek.

Az Országos Bírósági Hivatal szerint a Fővárosi Törvényszék helyzete az elmúlt években bevezetett intézkedéseknek köszönhetően javult, így, ha nagy erőfeszítések árán is, de el tudja látni a törvényben rá rótt feladatokat; ebben számíthat az OBH segítségére és támogatására. Jelenleg is zajlik annak felmérése, hogy az új ügyek milyen bírósági kapacitásokat igényelnek.

A törvénykezési szünet jól ismert a nemzetközi gyakorlatban, kedvező az ügyfelekre, az üzleti szférára és a jogi képviselőkre nézve is, hiszen erre az időszakra esnek a nyári szabadságolások – közölte az OBH.