A Fővárosi Törvényszék bírája – aki a magyar állam és társai ellen jogalkotással okozott kár megtérítése miatt indított perben járt el – egyedi normakontroll eljárást kezdeményezett a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvényt érintően, és annak visszamenőleges hatályú megsemmisítésére tett javaslatot. Ismert, hogy a bírónak – Bene Lajos – a korábbi tárgyalás során tanúsított viselkedése az elfogultság gyanúját vethette fel.
A normakontrollt kiváltó perben egyébként a Demján Sándor vezette Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) és egy magánszemély jogalkotással okozott kár megtérítéséért perelte be tavaly a magyar államot és öt további alperest, mert szerintük az integrációs törvény korlátozta tulajdonosi jogaikat a TakarékBankban, és emiatt káruk keletkezett. Az elhúzódó per egyébként jelentős károkat okozhatott a takarékszövetkezeti szektor egészének.
Az Ab kedden nyilvánosságra hozott másik végzésében a Veszprémi Törvényszék bírájának kezdeményezését is elutasította – ennek több pontja még az érdemi elbírálás előtt elvérzett. Az Ab múlt hét szerdai állásfoglalásában már jelezte: az integráció néhány pontot kivéve nem tekinthető alaptörvény-ellenesnek.
Ismert, a takarékszövetkezeti integrációt korábban több oldalról vették támadás alá. Az OTSZ május 15-én pert indított a Takarékbank Zrt. korábbi határozata ellen, mert szerintük az ezzel lehetővé tett 600 millió forint értékű átváltozó kötvény lejegyzése alapszabály-ellenes; ezt azonban a Fővárosi Törvényszék elutasította, rámutatva arra, hogy maga a kereset sem vette tekintetbe a Takarékbank alapszabályát.
Emellett Demján Sándor bejelentette, hogy minden hazai és európai fórumon jogorvoslatot fog kezdeményezni a pénteken elfogadott integrációs szövetkezeti törvény ellen, valamint levelet írt Áder Jánosnak, amelyben arra kérte az államfőt, hogy kérjen alkotmánybírósági normakontrollt a törvénnyel kapcsolatban. Demján korábban már írt Ádernek, de írt Orbán Viktor miniszterelnöknek is tiltakozó levelet.
Korábban Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is rámutatott: a magyar gazdaság szempontjából kiemelten fontos, hogy a bankszektorban megfelelő súlyt kapjanak az ország gazdaságához lojális hitelintézetek, a hazai tulajdoni hányad növelése, amit a kormány is ösztönöz.
A takarékszövetkezetek hálózata beszövi az országot, amit a korszerű technikák, az egységes irányítás és a megfelelő tőke hiányában nem tudtak kihasználni. Az átalakítás során az állam feltőkésítette a TakarékBankot, s a részvények állam kezében lévő 54,8 százalékát értékesítette a Magyar Takarék Zrt.-nek. Ezzel a TakarékBankban 85 százalékra nőtt a takarékszövetkezetek és vezetőik tulajdonrésze. Az így átalakított banknak már van esélye a gazdaság növekedését elősegítő pénzügyi csoport létrehozására. Ezért nevezte az integrációt a versenyképesség kulcsának Vida József, a Magyar Takarék Zrt. korábbi vezérigazgatója, aki szerint ez nem politikai ügy, hanem gazdasági kényszer. A vállalat jelenlegi vezetője, Szabó Levente pedig arról beszélt: jó esély van arra, hogy a takarékszövetkezeti szektor a jövőben az egyik legnagyobb, vagy a legnagyobb pénzpiaci szolgáltatóvá váljon Magyarországon
Hogy ez a kockázati közösség a takarékszövetkezeteknél is népszerű, jól mutatja, hogy – talán a felszámolt takarékszövetkezetek példájából okulva – újabb és újabb takarékszövetkezetek csatlakoznak ahhoz az egyetemleges keresztgarancia-rendszerhez, amely biztonságosabbá teszi az egész szisztémát.
