Varga: Ez kiemelten fontos a magyar gazdaság szempontjából

Az államnak mindig szem előtt kell tartania, hogy az adófizetők pénze megfelelő módon hasznosuljon.

WA
2014. 01. 23. 16:25
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A miniszter többek között ezt hangsúlyozta válaszában Scheiring Gábor (független) képviselő kérdésére, hogy milyen szándékai vannak a kormányzatnak a hazai bankszektorban az állami tulajdon növelésével, illetve csökkentésével.

Az Országgyűlés honlapján olvasható válaszban a miniszter kiemelte, hogy a részaránynövelést a kormány mindenféle diszkrimináció alkalmazása nélkül kívánja ösztönözni. „Ma Magyarországon, összhangban az uniós versenyjoggal, minden pénzintézetre pontosan ugyanazok a szabályok, előírások, kötelezettségek vonatkoznak, mindegyikük ugyanazokkal a lehetőségekkel rendelkezik és jogokkal bír. Egyéni teljesítményükön múlik, hogy ezekkel milyen mértékben tudnak élni” – áll a válaszban.

Varga Mihály szerint ebben a szellemiségben szerzett részesedést az állam a Széchenyi Bankban és a Gránit Bankban és a takarékszövetkezeti szektorban is. Ez utóbbival kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az állam célja a takarékszövetkezetek működésének korszerűsítése volt, és eleve deklarálta, hogy a feljavított és megerősített takarékszövetkezeti szektorban a pozícióit értékesíteni kívánja. „Mivel az általa elindított pozitív folyamatokat már visszafordíthatatlannak látja az állam, a szervezetet immár bátran a saját útjára bocsáthatja” – szögezte le a miniszter, aki ismételten leszögezte azt is, hogy a magyar állam a közeljövőben nem szándékozik megvásárolni a Raiffeisen Bank magyarországi leányvállalatát.

Az ügyletekkel kapcsolatban kiemelte azt is, hogy az államnak mindig szem előtt kell tartania, hogy az adófizetők pénze megfelelő módon hasznosuljon. A miniszteri válasz szerint a pénzügyi válság tanulságai ösztönözték a pénzügyi szektort érintő számos közgazdaságtani teória és a kormányzati stratégia újragondolását.

A válság tanulsága, hogy a bankszektor tulajdonosi szerkezete korántsem semleges egy adott állam stabilitása és lakóinak jóléte szempontjából. Magyarországon a külföldi tulajdonú leánybankok a válság idején jelentős mértékben vontak ki pénzügyi forrásokat az országból, hogy a megrendült helyzetű anyavállalataikat megsegítsék a bajban.

Megmutatkozott, hogy turbulencia esetén nem magyar vállalatként, hanem a külföldi anyacég háttér országaként, vésztartalékaként viselkednek – emelte ki Varga Mihály, utalva arra is, hogy a válság hazai elmélyüléséhez vezető devizaalapú hitelezést is a külföldi tulajdonú bankok honosították meg Magyarországon teljes mértékben a lakosságra hárítva az árfolyamkockázatot.

„A konjunktúra alatt – amíg a magyar piac jövedelmező volt számukra – jelentős profitot vittek ki az országból, később pedig, amikor a hitelbuborékért a válság benyújtotta a számlát, Magyarország érdekeit mellőzve anyabankjaik támogatására siettek” – tette hozzá a nemzetgazdasági miniszter. Mint fogalmazott, eközben a szorult likviditási helyzetbe került hazai vállalatok hitelezését szinte felfüggesztették, többüknek a hitelszerződését is felmondták, a felvett hitelösszeg azonnali visszafizetését követelve. Forráskivonásaikkal komoly nyomást gyakoroltak az ország fizetőeszközének stabilitására – sorolta fel a külföldi tulajdonostól függő bankok működésében kifogásolt elemeket Varga Mihály.

Az ilyen leánybankok túlsúlya egy gazdaságban komoly kockázatokat rejt, egy ilyen pénzügyi struktúra nemcsak a válságból történő kilábalást nehezíti, hanem a forráskivonások következtében még mélyebb válságba taszítja az adott országot – írta a miniszter.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.