Megmutatkozott, hogy turbulencia esetén nem magyar vállalatként, hanem a külföldi anyacég háttér országaként, vésztartalékaként viselkednek – emelte ki Varga Mihály, utalva arra is, hogy a válság hazai elmélyüléséhez vezető devizaalapú hitelezést is a külföldi tulajdonú bankok honosították meg Magyarországon teljes mértékben a lakosságra hárítva az árfolyamkockázatot.
„A konjunktúra alatt – amíg a magyar piac jövedelmező volt számukra – jelentős profitot vittek ki az országból, később pedig, amikor a hitelbuborékért a válság benyújtotta a számlát, Magyarország érdekeit mellőzve anyabankjaik támogatására siettek” – tette hozzá a nemzetgazdasági miniszter. Mint fogalmazott, eközben a szorult likviditási helyzetbe került hazai vállalatok hitelezését szinte felfüggesztették, többüknek a hitelszerződését is felmondták, a felvett hitelösszeg azonnali visszafizetését követelve. Forráskivonásaikkal komoly nyomást gyakoroltak az ország fizetőeszközének stabilitására – sorolta fel a külföldi tulajdonostól függő bankok működésében kifogásolt elemeket Varga Mihály.
Az ilyen leánybankok túlsúlya egy gazdaságban komoly kockázatokat rejt, egy ilyen pénzügyi struktúra nemcsak a válságból történő kilábalást nehezíti, hanem a forráskivonások következtében még mélyebb válságba taszítja az adott országot – írta a miniszter.
