A csaknem ötvenezer keletnémet menekült befogadására emlékezve Kozma Imre úgy fogalmazott: azt ünnepeljük, hogy 1989-ben a zugligeti egyházközség tagjai az egyetlen lehetséges választ adták az eseményekre, a befogadást.
Felidézte, hogy amikor ő és a magyar származású Csilla von Boeselager német báró igent mondott a nyugatnémet nagykövetség kérésére, hogy segítsenek gondoskodni a keletnémet menekültekről, akkor „ez az igen hiteles válasz volt”, és erre az igenre a zugligeti közösség tagjai már évek óta „edzették a lelküket”. Az MMSZ alapító elnöke kiemelte, a 25 évvel ezelőtti befogadás nemcsak a keletnémet menekülteknek jelentette az életet, hanem azoknak is, akik befogadták őket, mert az „embernek szüksége van arra az érzésre, ami akkor tölti el, amikor jót tesz”.
Kozma Imre megköszönte Németh Miklós volt miniszterelnöknek, hogy 25 évvel ezelőtt rendszeres látogatója volt a zugligeti menekülttábornak, és jelenlétével bátorította a tábor lakóit. Az MMSZ alapító elnöke ezután átadta neki az erre az alkalomra alapított Csilla von Boeselager-díjat.
Balatoni Monika, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kulturális diplomáciáért felelős államtitkára az eseményen kiemelte: a magyar a szabadság népe, ezért a kaput és a határokat megnyitva Magyarországon keresztül a szabadság útja megnyílt a keletnémetek előtt. Komoly politikai stratégia kellett ahhoz, hogy az akkori politikai vezetőség elérte, hogy a keletnémetek visszatérhettek hazájukba – fogalmazott.
Az államtitkár hangsúlyozta az emlékezés jelentőségét, hiszen az idő halad, és egyre inkább eltűnnek az élők sorából azok, akik emlékeznek az 1989-ben történtekre. Nagy hangsúlyt kell helyezni arra, hogy az utókorban Magyarország sikeres szerepvállalása maradjon meg, ezért is az a szlogenje ennek az évnek, hogy Közös siker – jelentette ki.
Balatoni Monika hangoztatta: emlékezni kell arra, hogy a magyar nép mi mindent tett Közép-Európa szabadságáért. „Magyarországnak nagy szíve van”, és 1989-ben olyan vezetői voltak, akik a történelmi pillanatban merték vállalni a nehéz döntéseket – mondta.
Arra is kitért, hogy az a szeretetteljes munka, amelyet a Magyar Máltai Szeretetszolgálat véghez vitt, Magyarország komoly dicsősége, és azt mutatja, hogy ennek a nemzetnek voltak és vannak nagy alakjai. Méltán lehetünk büszkék az eseményekre – tette hozzá az 1989-es történésekre utalva.
Gerhardt Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke arról beszélt, a 2014-es érmekibocsátási programjuk elkészítésekor nem volt kétséges, hogy nem hiányozhat belőle az MMSZ korszakalkotó tettének megörökítése. A 2000 forint névértékű érmén az emberi szeretet és a feltétel nélküli segítőkészség jelenete látható: Szent Erzsébet kenyeret nyújt egy idős embernek – magyarázta. Hozzátette: az érme hátlapján egyebek mellett az MMSZ emblémája és jelmondata szerepel.
Az esemény elején levetítették Angela Merkel videoüzenetét, amelyben méltatta az MMSZ munkáját, és megköszönte Kozma Imrének és munkatársainak, hogy segítséget nyújtottak a keletnémet menekülteknek 1989-ben. A kancellár azt is kiemelte, a németek hálásak a magyaroknak azért, hogy hozzájárultak a német egység megvalósításához.
A sajtótájékoztató után Kozma Imre és Balatoni Monika jelképesen átvágta az 1989-es vasfüggöny-installációt az újraépített menekülttábor területén.
A Befogadás napja kétnapos programsorozaton felelevenítik a 25 évvel ezelőtti eseményeket, ismertetik az MMSZ munkáját. A rendezvényen megtekinthető több kiállítás az 1989-es eseményekről, filmet vetítenek a szeretetszolgálatról, valamint látható lesz egy válogatás korabeli filmhíradókból. Délután ünnepi szentmisét tartanak a zugligeti Szent Család-plébániatemplomban Erdő Péter bíboros vezetésével. A szentmise után emlékdíjakat adnak át.
Pénteken pódiumbeszélgetést tartanak egykori önkéntes segítők és volt menekültek részvételével, továbbá bemutatják Joachim Jauer Urbi et Gorbi című könyvének magyar kiadását. A könyv egy német újságíró, a ZDF egykori budapesti tudósítójának szemszögéből mutatja be a határnyitást.
Huszonöt évvel ezelőtt több tízezer keletnémet ember érkezett menekültként Magyarországra azzal az elhatározással, hogy többé nem tér vissza otthonába. 1989. augusztus 14-én a Magyar Máltai Szeretetszolgálat a zugligeti templom kertjében megnyitotta az első menekülttábort. Ezzel az akkori Európa legnagyobb humanitárius segélyakcióját indította el, amelynek keretében három hónapon át 48 600 emberről gondoskodott. Ezt a napot azóta minden évben a Befogadás napjaként ünnepelik meg.
