Seszták Miklósnak 2006-ban még „csupán” 66 millió forintra rúgott a könnyen mozdítható (likvid) vagyona: 16 millió forintja volt készpénzben, 44,9 milliója pénzintézetnél, ötmilliója pedig egyéb megtakarításban – olvasható a nemzeti fejlesztési miniszter korábbi vagyonnyilatkozataiban, amelyeket a kisvárdai önkormányzat küldött meg az Átlátszó.hu-nak. Ezek szerint 2007-ben már 67 millió forintja volt, ez a következő évre 41 millióra apadt, hogy 2009-re ismét 65 millió közelébe, 2010-re pedig – Mol- és OTP-részvényekkel együtt – közel 80 millióra duzzadjon. A parlament honlapján elérhető 2014-es vagyonnyilatkozata szerint viszont immár 188 millió forint a likvid vagyona, ami a 2006-osnak mintegy háromszorosa.
A Professzorok Batthyány Köre tegnapi közleménye szerint „túl hangosak azok a rémhírek, amelyek a miniszter offshore-lovagi múltjáról és a bábáskodásával létrejött cégek viselt dolgairól szólnak, és túl halkak ezek cáfolatai”. A professzorok úgy fogalmaztak: „Ideje volna felismerni, hogy egy miniszter kétes múltja foltot ejt az egész kormányon is.”
Seszták Miklós tegnap a Napi Gazdaságban „kétségbeesett emberek reménytelen próbálkozásainak” nevezte a korábbi cégbotrányait feltáró újságcikkeket. Szerinte ezeknek a támadásoknak az a céljuk, hogy letérítsék a kormányt arról az útról, amelyen elindult, ám ezek a kísérletek nem vezetnek majd sikerre.
Seszták Miklós a tegnapi interjúban egyébként arról is beszélt, hogy a parlament ősszel egy olyan jogszabály-módosítást fogadhat el, amely lehetővé teszi, hogy az MVM Zrt. százszázalékos állami tulajdonba kerülhessen. A nemzeti fejlesztési miniszter elmondta, az Oroszországgal 2015-ben lejáró hosszú távú gázvásárlási szerződés ügyében már megkezdték a tárgyalásokat az MVM illetékesei, komoly fejlemények augusztus 20-a után várhatók ebben a kérdésben. Seszták közölte, az MKB Bankon túl is szeretnének még akvizíciókat végrehajtani idén, amelyek a költségvetés módosítását igényelhetik, leghamarabb a Bombardier MÁV Kft. külföldi tulajdonosával állapodhatnak meg.
A tárcavezető leszögezte, a nagy állami cégek élén nem számít jelentős változásokra. Nyár végére szeretnék mindenhol a végleges struktúrát kialakítani, beleértve az alsóbb vezetői szintek rendezését is. Ekkor oldhatják fel az állami cégek azon kötelezettségét is, hogy a nem napi működésükhöz szükséges szerződéseik megkötése előtt a minisztériummal is egyeztetniük kell. Hozzátette, az utóbbi szabálynak az volt az oka, hogy lássák, tapasztalható-e valahol túlköltekezés. Mint mondta, a 3-as metró ügyében holnap tartják az első megbeszélést a főpolgármesterrel.