A lap szerint ezzel a tárcavezető etikai vétséget követett el. Az elektronikus cégtár tanúsága szerint Seszták 1998 és 2001 között a Kisvárdán bejegyzett Nagy és Társa Bt.-ben kültag volt. Ebben az időszakban a bt. számos dokumentumát ellenjegyezte, így például társaságiszerződés-módosításokat.
Ráadásul a cég ügyvédjeként többször saját maga igazolta az általa aláírt papír hitelességét. Seszták Miklós másik érdekeltsége, a Haváz Bt. esetében is ügyvédként jegyezte ellen azt a 2003-as okiratot, amely kültagi jogviszonyának megszüntetéséről szólt, és amelyen kültagként is szerepelt a szignója.
A lap szerint mindez több súlyos aggályt vet fel. A Magyar Ügyvédi Kamara 1999-es szabályzata ugyanis kimondja: „Az ügyvéd nem szerkesztheti és ellenjegyzésével nem láthatja el azt a szerződést, amelyben ő maga szerződő fél.”
Seszták Miklós a lap kérdésére tagadta, hogy a Haváz Bt.-n kívül más cégben is tulajdonos lett volna, noha az elektronikus cégtár szerint a Nagy és Társa Bt.-ben három esztendeig kültag volt. A miniszter az „adminisztrációs hiba” lehetőségét sem zárta ki, és leszögezte, „szándékos tulajdonszerzése” bizonyosan nincs. Ehhez képest a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a Népszabadságnak később mégis elismerte, hogy Seszták Miklós tulajdonos volt a Nagy és Társa Bt.-ben is.
Tokár Tamás ügyvéd úgy vélte: Seszták Miklós megsérthette a Magyar Ügyvédi Kamara etikai szabályzatát. Ugyanakkor szerinte kollégája sok esetben értelmetlenül hibázhatott, mivel jegyzőkönyvekhez ellenjegyzés helyett elegendő lett volna két tanú aláírása is.
A lap által megkérdezett más jogi szakértők is etikai szabálysértést vélelmeztek, és rámutattak: ha még nem telt volna le a három esztendő elévülési idő, és az etikai vétség bárki érdekeit is sértené, fegyelmi eljárást lehetne indítani ellene; most viszont már nem. Rámutattak: ez az ügy nem tűnik súlyosnak. A Nyíregyházi Ügyvédi Kamara közlése szerint Seszták Miklós ellen sosem indult fegyelmi eljárás.
A teljes cikk a Magyar Nemzet keddi számában.
