Kifakadt a korrupcióellenes ügyészség: Zelenszkij rettegésben tartja az ukránokat

Az ukrán elnök nyomás alatt tartja a korrupciós ügyeket vizsgáló szervezeteket, hogy azok ne tudják felfedni a kormányzati visszaéléseket. Az ukrán Speciális Korrupcióellenes Ügyészség, a SAPO vezetője szerint Zelenszkij semmilyen eszköztől nem riad vissza: folyamatosan félelemben tartja a szervezetek munkatársait, és megfélemlíti azokat is, akik bejelentést tesznek a korrupciós ügyekről.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Ursula von der Leyen Fotó: YVES HERMAN Forrás: POOL

Júliusban a korrupcióellenes hatóságok függetlenségét gyakorlatilag megszüntető törvényt fogadott el az ukrán parlament. A jogszabály jelentősen kiterjesztette a főügyész hatáskörét a Nemzeti Korrupcióellenes Iroda (NABU) és a Speciális Korrupcióellenes Ügyészség (SAPO) felett. Az intézkedés heves tiltakozásokat váltott ki, majd végül, július végén, a nemzetközi nyomás és a belső tiltakozáshullám után az ukrán parlament elfogadta a 13533-as törvényjavaslatot, amely visszaállítja a független korrupcióellenes intézmények jogköreit. Alig két hónappal később a két ügynökség aggódik a tevékenységüket befolyásoló mérgező légkör és a végrehajtó hatalom kezében lévő ukrán biztonsági szolgálattal (SBU) fennálló, különösen feszült kapcsolataik miatt. 

Volodimir Zelenszkij nyomás alatt tartja a korrupciós ügyeket vizsgáló szervezeteket, hogy azok ne tudják felfedni a kormányzati visszaéléseket. Fotó: AFP

Jogilag visszatértünk a július 22-i törvény előtti helyzethez

– magyarázza a SAPO egyik, névtelenséget kérő ügyésze nemrégiben a Le Monde-nak, hozzátéve:

Ettől eltekintve úgy érezzük, hogy a helyzet megváltozott. Most már azon tűnődünk, hogy holnap reggel nem kopogtat-e valaki az ajtónkon házkutatási paranccsal vagy akár parancs nélkül, csak azért, mert rendesen végeztük a munkánkat.

Zelenszkij ugyan visszakozott, de a korrupcióellenes küzdelemre szakosodott civil szervezetek egy burkolt kampányról beszélnek, amelynek célja, hogy nyomást gyakoroljon a két ügynökségre, és a közvélemény szemében hiteltelenné tegye munkájukat. A NABU nyomozói aggódnak egyik kollégájuk, Ruslan Magamedrasulov sorsa miatt, akit július 21-e óta tartanak őrizetben, miután az ukrán titkosszolgálat országos razziát tartott. 

A razzia során egy másik nyomozót is letartóztattak: Viktor Gusarovot, akit 2014-ben, még a NABU tagjaként elkövetett cselekmények miatt árulással vádoltak. Az SBU ezt a műveletet, amely összesen 19 NABU-ügynököt érintett, az orosz befolyás felszámolásának első lépéseként mutatta be. 

A civil társadalom aktivistái azonban inkább egy kommunikációs akciónak tekintik a történteket, amely nem hozott konkrét bizonyítékot, sokkal inkább azért szervezték, hogy igazolják a két ügynökség függetlenségét megszüntető törvény szavazását.

Ruslan Magamedrasulov esete emblematikus – hívta fel a figyelmet a Le Monde. A férfit az Ukrán Biztonsági Szolgálat azzal vádolja, hogy kapcsolatot tartott fenn az orosz titkosszolgálatokkal, és segítette vállalkozó apját, akit szeptember elején tartóztattak le, illegális kereskedelmi tevékenységek folytatásában az Orosz Föderációval, Dagesztánon keresztül. Mindezeket a vádakat és gyanúsításokat koholtnak és alaptalannak tartják. 

Az ügy egész felépítése egyértelműen politikai üldözésnek tűnik

– állítja Anastasia Radina, a parlament korrupciómegelőzési és -ellenes bizottságának vezetője, aki az elnöki csoport képviselőjeként ül a parlamentben, anélkül, hogy tagja lenne Zelenszkij pártjának. A képviselőnő sajnálatosnak tartja, hogy Ruslan Magamedrasulovnak nem volt lehetősége fellebbezni az előzetes letartóztatásáról szóló döntés ellen, és hogy megtagadták tőle azt is, hogy családja meglátogassa. 

Ezek az elemek szerinte megerősítik a gyanút, hogy a igazságszolgáltatás átpolitizált.

Vitalij Chabunin, az AntAC, Ukrajna egyik legbefolyásosabb korrupcióellenes civil szervezetének társalapítója szerint Ruslan Magamedrasulov letartóztatása elsősorban üzenetként szolgál a többi nyomozó számára. Állítása szerint Magamedrasulovot akkor tartóztatták le, amikor az államfő egyik közeli munkatársának, Timur Mindichnek az ügyeit vizsgálta, aki a Kvartal 95 társaság társtulajdonosa, amelyet Zelenszkij még az elnökké választása előtt alapított – ezt az állítást az SBU cáfolja. 

Mivel nem sikerült törvényileg befagyasztaniuk a NABU és a SAPO tevékenységét, új céljuk az, hogy mindenkit megfélemlítsenek

– állítja az aktivista, hozzátéve: 

Ruslan Magamedrasulov és apja letartóztatása tipikus példa erre: nézzétek, mit tehetünk veletek, ha nyomozni kezdtek a barátaink után.

A SAPO, a Különleges Korrupcióellenes Ügyészség ügyésze úgy fogalmazott:

Teljesen normális, hogy nyomozások folynak annak megállapítására, hogy vannak-e olyan esetek, amikor Oroszország befolyásolja a tevékenységünket. De a probléma az, hogy azt állítják, hogy mindkét ügynökség minden személyisége orosz befolyás alatt áll vagy manipulálva van.

Számos civil társadalmi szereplő felszólította Kijev európai partnereit, hogy gyakoroljanak nyomást az ukrán elnökségre, mivel a 2014-es Majdan-forradalom nyomán létrehozott két ügynökséget alapvető fontosságúnak tartják Ukrajna Európai Unióba történő integrációja szempontjából. Az ukrán EU-csatlakozást sürgető országok Vitalij Chabunin szerint kényes helyzetben vannak: 

Nehéz ezeknek az országoknak megszerezni adófizetőik támogatását Ukrajna számára, miközben nyilvánosan elítélik az ukrán kormányt a korrupcióellenes szervek elleni támadásai miatt

 – véli, rávilágítva ezzel arra is, hogy az Európai Unió Ukrajna uniós csatlakozása mellett kiálló vezetői pontosan tisztában vannak az ukrán állapotokkal és azzal, hogy Ukrajna jelen állapotában nem alkalmas az uniós csatlakozásra.

A SAPO névtelenséget kérő ügyésze szerint a hatalomhoz közeli személyeket érintő nyomozásokon túl a hatalom nyomásának oka elsősorban a 2022 óta elért eredményeikben rejlik. A politikusokat érintő eljárások száma megduplázódott, miközben a két ügynökség létszáma a hadseregbe való belépés miatt csökkent. 

Sokkal jelentősebb eredményeket értünk el

– állítja az ügyész, hozzátéve:

 2022 és 2025 között a SAPO 31 parlamenti képviselőt vádolt meg, ami korábban soha nem fordult elő. A parlamenti képviselők ezért nyomás alatt érzik magukat.

Az elmúlt hónapok eseményei mindazonáltal negatív hatással voltak a szervezetek munkájára.

Ez jelentősen lelassította a munkánkat

– ismerte el Oleksandr Klymenko, a SAPO igazgatója szeptember 13-án a kijevi Yalta European Strategy fórumon. 

Hozzátette, hogy szervezete együttműködése számos bejelentővel egyre nehezebbé válik, mivel azok megtorlástól tartanak. 

Ezenkívül egyes vádlottak most már vonakodnak együttműködni az igazságszolgáltatással. Ő azonban nem adja fel. 

A jogszabályi változásoktól függetlenül továbbra is a legjobb tudásunk szerint végezzük a munkánkat, és majd meglátjuk, hogyan alakulnak a dolgok

– fogalmazott az igazgató. 

Korábban már többször beszámoltunk róla, hogy Volodimir Zelenszkij elnöksége alatt a korrupció mértéke soha nem látott módon emelkedett Ukrajnában. Miközben Ukrajna sorra kapja a nyugati támogatásokat, az elnöki körök és a hadiipari vezetők egy része gyanús beszerzésekből és túlárazott szerződésekből húz hasznot. A korrupció továbbra is rendszerszintű probléma a Zelenszkij által vezetett Ukrajnában.

Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Ursula von der Leyen (Fotó: AFP)