A KIIS elemzői szerint a közvélemény általánosságban továbbra is támogatja Zelenszkij háborús vezetését, és a válaszadók 60 százaléka bízik benne, bár a KIIS közvélemény-kutatásaiban a közbizalom csúcspontja 90 százalék volt, amelyet röviddel az orosz invázió után, 2022 februárjában ért el. Az orosz invázió kezdete előtt mindössze 37 százalékon állt – írja a V4NA nemzetközi hírügynökség.
Míg a válaszadók 41 százaléka úgy vélte, hogy Zelenszkijnek a háború befejezése után is részt kellene vennie a politikában, csak 25 százalékuk lenne hajlandó visszaszavazni őt elnöknek. Másrészt a válaszadók 36 százaléka szerint Zelenszkijnek a háború után teljesen el kellene hagynia a politikát, és 14 százalékuk azt szeretné, ha büntetőeljárás indulna ellene az elnökként tett egyes cselekedetei miatt.
A Kyiv Independent megjegyezte, hogy Zelenszkij közvélemény-kutatási mutatói jelentősen csökkentek augusztusban és szeptemberben, miután Zelenszkij jóváhagyott egy törvényjavaslatot, amely gyengítette Ukrajna korrupcióellenes nyomozó szerveit. Később a törvényt visszavonták – írja a Breitbart.
Ki marad Ukrajnában?
Ahogy a Zelenszkijbe vetett bizalom kezd meginogni, az is kérdésessé válik, hogy hányan maradnak egyáltalán Ukrajnában a háború után. Hiszen rengetegen haltak meg a fronton, és rengetegen menekültek el a háború elől.
Egy új tanulmány arra figyelmeztet, hogy az Európában élő ukrán menekültek túlnyomó többsége soha nem térhet haza, hacsak Ukrajna vissza nem nyeri területeit és nem biztosítja a nyugati biztonsági garanciákat. A német Ifo Intézet új, jelentős munkadokumentuma szerint
az Európában tartózkodó ukrán menekülteknek mindössze 3 százaléka térne vissza hazájába a legpesszimistább háború utáni forgatókönyv szerint.
A 30 európai országban 2543 menekült felmérésén alapuló tanulmány megállapította, hogy a területi integritás és a biztonsági garanciák a legmeghatározóbb tényezők a visszatérési döntések alakításában – felülmúlva a gazdasági lehetőségeket és még a békemegállapodásokat is.
