Az 1956-os áldozatok előtt országszerte, és határainkon túl is számos helyen hajtottak fejet. A szabadságharcosok emlékhelyét megkoszorúzta Áder János államfő a Rákoskeresztúri új köztemető 301-es parcellájában. A köztársasági elnök Nagy Imre néhai miniszterelnök és a névtelen áldozatok sírjánál, valamint a 298-as percellában felállított emlékhelynél is elhelyezte az emlékezés virágait.
Áder János az Operában este arról beszélt, 1956 a bizonyíték arra, hogy van értelme az áldozatnak, van értelme a bátor kiállásnak, van értelme az erkölcsi helytállásnak. Október 23-a nemcsak más nemzetek tagjainak adott reményt, hanem a ’89-es szabadságküzdelmekhez is erkölcsi példát nyújtott – hangsúlyozta ünnepi beszédében.
Több mint ezer ember érkezett a Rákóczi Szövetség hívására a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemhez szerdán, ahol a forradalom előestéjén nagygyűlést tartottak a hallgatók. Az egyetemtől a Bem József térig tartó hagyományos felvonulást egy korabeli teherautó vezette. Tőkéczki László történész a Bem téren azt mondta: 1956-ban fantasztikus dolog történt, pár napra megvalósult az a remény, hogy az emberek kimondhatják véleményüket.
Magyarokkal szembeni adósság Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint a magyarok mindig is tudták, ha időről időre katonai túlerővel elcsendesíthették vagy terrorral elnémíthatták az országukat, végleg sohasem tiporhatták el. – Ha eljött az idő, a magyarok egyenes derékkal, büszkén álltak ki igazukért. Erre tanított 1956, erre bizonyíték 1848, Rákóczi és Thököly eszméje, és e szerint él és tesz a mai magyar kormány is, amely nem fél kiállni a magyarok igazáért, azokért az eszmékért, amelyekért hőseink áldozták életüket – hangsúlyozta a tárcavezető tegnap a fővárosi Széna téri 1956-os emlékműnél.
Kiemelte: bár a forradalom elbukott, máig ható eredményt ért el. Varga Mihály a III. kerületben is felszólalt, ahol elmondta, az 1956-os forradalom a magyar nemzeti önbecsülés, az egymásra találás példájává vált, mivel a rendszert az egész magyar nép söpörte el.
A magyarokkal szemben adóssága van a világnak, ezt az országot a külvilág mindig csak hitegette a bajban – olvasható Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a hódmezővásárhelyi önkormányzat honlapján közzétett, 1956 üzenete című írásában. Lázár azt írta: a XX. század során többször is ez történt, emlékeztet Trianonra, majd a második világháború utáni 40 évnyi kommunizmusra. A miniszter úgy fogalmazott: bár 1989-ben mi ütöttük ki az első téglát a berlini falból, a Nyugat ezt végül azzal „viszonozta”, hogy kis híján kereskedelmi gyarmattá tette a hazánkat.
Kövér László, az Országgyűlés elnöke Kapuváron arról beszélt, 1956-ban bebizonyítottuk az egész világnak, hogy szembe lehet szállni az elnyomással. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere Ózdon arról beszélt: most szabadok vagyunk arra, hogy tanuljunk, hogy dolgozzunk, hogy örömet tudjunk egymásnak okozni, de ezért a szabadságért mások súlyos árat fizettek.
–1956 kettős üzenete a szabadságszeretet és a bátorság, és ezt továbbadva az utódoknak megvalósulhat egy kicsi abból, amiért az ’56-osok küzdöttek – hangsúlyozta a nemzeti ünnep alkalmából Harrach Péter. A KDNP frakcióvezetője szerint ezeknek a napoknak a történelmi jelentősége – amellett, hogy az első rést ütötte a kommunizmus páncélján – az, hogy belevésődött a nemzet tudatába és a magyarság identitásának részévé vált. Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke a Műegyetemen arra mutatott rá, hogy Magyarországon a szabadság, jogállamiság és a demokrácia vérrel kiharcolt szent érték.
Az MSZP elnöke szerint ma is küzdeni kell a szabadságért. Tóbiás József Kaposváron mondott beszédet, ahol azt hangsúlyozta, hogy Nagy Imre egy független, szabad, biztonságos Magyarországért akart küzdeni. – 1956 üzenete azt mondja: egy szűk kisebbség hoz létre egy politikai többséget és nyolcmillió csendben várja, hogy szabad, igazságos és biztonságos legyen az a világ, amelyben él – fogalmazott a néhai miniszterelnök szobránál. Hiller István szerdán Kispesten azt mondta: 1956 azért volt nagyszerű, mert a résztvevőknek ezt a szabadságot adta a forradalom napjaira.
1956 legnehezebb napjaiban sokan az Egyesült Államoktól várták a segítséget, ahogy sokan most is azt gondolják, hogy a nemzeti célok, a szabadság, egy egymásra jobban figyelő Magyarország megteremtését a külföldtől lehet várni – emelte ki Gyurcsány Ferenc az ’56-osok terén. A Demokratikus Koalíció (DK) elnöke közlése szerint ő maga nem így gondolja, mert a demokratikus világ legfeljebb tükröt tart Magyarország elé, „a küzdelmet nekünk kell megvívni, magyar állampolgároknak”.
A baloldalt ostorozta a Bem téren tartott ünnepi beszédében Barabás Richárd, az Együtt–PM XI. kerületi önkormányzati képviselője. – A baloldal ma válságban van, elvesztette a választók bizalmát, üresen kong – jelentette ki. Szerinte a manapság megújulásról beszélő „megalkuvó és hazug” baloldali politikusok elkoptak, és semmi esélyük sincs leváltani Orbán Viktort. A Jobbik alelnöke a szabadság kivívására szólított fel a párt központi megemlékezésén, a budapesti Corvin közben. Volner János szerint ma nem fegyveres, hanem szellemi fronton van szükség küzdelemre. A megemlékezés résztvevői fáklyákkal és zászlókkal a Corvin közből a Magyar Rádió Bródy Sándor utcai épületéhez vonultak.
Az LMP szerint az 1956 októberében az ország szabadságáért harcolók bebizonyították, a legreménytelenebb helyzetben is szembe lehet szállni a legfélelmetesebb hatalommal is. Schiffer András, az ellenzéki frakcióvezetője a budapesti Mansfeld Péter téren úgy fogalmazott: a hatalom ma „kisstílű packázással” fenyíti az önszerveződéseket, ezért sokan egyéni menekülőutakat keresnek, és „úrrá lesz rajtuk az úgyis mindegy”.
Elmaradt a Szolidaritás tegnap estére, az Operaház elé tervezett tüntetése. Tájékoztatásuk szerint a rendőrség nem engedélyezte akciójuk megtartását, kérelmüket érdemi vizsgálat nélkül utasította el.
Pár százan vettek részt a Humán Platform Tedd magad szabaddá! címmel megrendezett demonstrációján a Blaha Lujza téren. A civil szervezetek, többek között a Társaság a Szabadságjogokért szónokai alapvetően az Orbán-rezsim lebontását, a köztársaság visszaállítását sürgették és polgári engedetlenségre, önszerveződésre buzdítottak. A tüntetésen megjelent számos egykori SZDSZ-es politikus, Demszky Gábor, Mécs Imre, Kőszeg Ferenc, Tamás Gáspár Miklós és a DK elnökségi tagja, Kerék-Bárczy Szabolcs.
Az elmúlt négy évben messzebb kerültünk 1956 céljaitól, mint a rendszerváltás óta bármikor – mondta Kuncze Gábor egykori SZDSZ-elnök a Budai Liberális Klub ünnepségén. A rendezvényen megjelent Demszky Gábor volt főpolgármester is, aki 12 pontban olvasta fel a liberálisok követeléseit, köztük a Magyarországot elítélő brüsszeli Tavares-jelentés valamennyi pontjának azonnali végrehajtását.
Fodor Gábor, a Magyar Liberális Párt elnöke szerint a liberálisok a szabadságot képviselik a Kádár-rendszerrel és azzal a paternalizmussal szemben, amely ma újra megfigyelhető a magyar politikában.
Az 1956-os eseményekről nemcsak Magyarországon, de határon túli magyarlakta területeken és külföldön is megemlékeztek. Erdélyben ünnepi programokat szerveztek például Csíkszeredán, Kolozsvárott és Nagyváradon. Az Európai Parlament (EP) szociáldemokrata frakciójához tartozó magyar delegáció tagjai – Ujhelyi István delegációvezető kezdeményezésére – szeged–szőregi rózsákat ültettek el az EP strasbourgi székházánál.
Szijjártó Péter külügyminiszter a torontói magyar főkonzulátus ünnepi fogadásán mondott beszédet, ahol azt hangoztatta, hogy a fiatalok minden magyar szabadságharcban és forradalomban kitüntetett szerepet játszottak.
Brüsszelben a magyar néppárti képviselőcsoport, valamint a Magyar Hullám Közéleti és Kulturális Társaság részvételével november 3-án rendez megemlékezést, ahol beszédet mond Pelczné Gáll Ildikó, az Európai Parlament alelnöke és Trócsányi László igazságügyi miniszter. Koszorúzással, filmvetítésekkel, kiállításokkal idézik fel 1956 eseményeit a külföldi magyar intézetekben, többek között Delhiben, Moszkvában, Párizsban, Pekingben és Rómában.
További hírek az október 23-ai eseményekről itt.
