Trócsányi: A devizahitelek forintosítása legitim alkotmányos cél

Az igazságügyi miniszter a forintosításról és a fair bankokról beszélt a parlamentben.

Trócsányi László elmondta, mindkét törvényjavaslat célja, hogy a devizahitelezéshez kapcsolódó társadalmi probléma még egyszer ne alakulhasson ki.

Jelezte, tisztában van azzal, hogy a közel piaci árfolyamon történő forintosításról vita alakult ki. Trócsányi László szavai szerint a kormányt az árfolyam vonatkozásában az Alkotmánybíróság (Ab) egy határozata és a Kúria egy jogegységi döntése is köti, és ha nem ilyen árfolyamot határoztak volna meg, fennállna a veszélye annak, hogy nemzetközi jogi fórumokon a magyar állam pert veszít a bankokkal szemben.

Az Ab és a Kúria döntései szerint az árfolyamkockázat teljes mértékben az adósokat terheli, továbbá az Ab szerint a törvényi úton történő szerződésmódosításnak mindkét fél méltányos érdekeit figyelembe kell vennie – indokolt.

A miniszter közölte, 2015. február 1-jével kell áttérni a bankoknak az új szerződési feltételekre, és a forintosítás időpontja is ez lesz.

Hangsúlyozta, az elszámolással nem érintett szerződések, valamint minden újonnan kötött fogyasztói kölcsönszerződés esetében a fair bankokról szóló javaslat határozza meg az új, tisztességes szerződéses feltételeket, az elszámolással érintett szerződésekhez kapcsolódóan pedig a forintosítási javaslat teszi ugyanezt.

Emlékeztetett arra, hogy az elszámolási törvény következtében a még fennálló tartozások és a törlesztőrészletek is 25-30 százalékkal csökkenek.

A fair bankokról szóló törvényjavaslatról Trócsányi László elmondta, a szerződéskötést megelőzően a hitelező és a hitelközvetítő a fogyasztó részére olyan felvilágosítást köteles adni, amelynek alapján a fogyasztó felmérheti, hogy a hitel megfelel-e az igényeinek, illetve a pénzügyi teljesítőképességének. További szabály: a hitelező a hitelszerződések mintaszövegét köteles az internetes honlapján hozzáférhetővé tenni. Emellett jelzáloghitel és ingatlanra vonatkozó pénzügyi lízing igénylése esetén a hitelező a szerződés tervezetét köteles a szerződéskötést megelőző legalább hét nappal a fogyasztó rendelkezésére bocsátani – ismertette.

Az igazságügyi tárca vezetője elmondta, a fogyasztó számára hátrányosan kizárólag a hitelkamat, a kamatfelár, a költségek és a díjak módosíthatók egyoldalúan. Más szabályok vonatkoznak azonban a három évnél rövidebb futamidejű, valamint a három évnél hosszabb futamidejű hitelekre – fűzte hozzá.

A legfeljebb hároméves futamidejű, fix kamatozású hitelek esetén a teljes futamidő alatt kamatemelés nem történhet – szögezte le. Hozzátette: referencia-kamatlábhoz kötött hitelek esetén a referenciakamat szintje változhat, ez nem egyoldalú szerződésmódosítás.

Trócsányi László elmondta, a referencia-kamatlábhoz kötött hiteleknél a kamatfelárnak a futamidő alatt fixnek kell lennie.

A javaslat a három évnél hosszabb futamidejű, referencia-kamatlábhoz kötött hitelekről úgy rendelkezik, hogy a referenciakamat szintje és a kamatfelár is megváltozhat – mondta. Utóbbi feltételei: a hitelező legalább hároméves kamatperiódusokban előre rögzítse a kamatfelárat, valamint a szerződésben kamatfelár-változtatási mutatót határozzon meg, amelyről a hitelfelvevőt a szerződéskötést megelőzően tájékoztatnia kell – fejtette ki.

Trócsányi László a három évnél hosszabb, változó kamatozású hitelekről szólva közölte, a kamatszint ugyancsak a legalább hároméves kamatperiódus elteltével módosítható, további feltétel az egyoldalú szerződésmódosításhoz a kamatváltoztatási mutató, vagyis egy objektív index meghatározása. Elmondta, a hitelszerződésben a kamatszint, illetve a kamatfelár a teljes futamidő alatt legfeljebb ötször módosítható.

Úgy összegzett: a fair bankrendszerre történő áttérést elősegítő törvényjavaslat arra a helyzetre reagál, hogy a bankok a fogyasztói hitelek piacán a hitelfelvevővel szemben erőfölényben vannak.

A forintosításról elmondta, az a 2004. május 1. után kötött deviza vagy devizaalapú jelzáloghiteleket érinti; ebben a körben főszabály szerint kötelező a forintosítás, leszámítva azt az esetet, ha az induló kamatszint a fogyasztó számára kedvezőtlenebb, mint ami a forintosítás előtt volt.

A miniszter a jelzálogalapú hitelek forintosítása melletti érvként hozta fel, hogy azok mögött tipikusan az adós lakhatását biztosító ingatlan áll és hosszú futamidejűek. Közölte, az egyedi szerződések a törvény erejénél fogva módosulnak. Indoklása szerint a jogalkotónak a szerződések tömegébe történő ilyen jellegű beavatkozásra bizonyos rendkívüli helyzetekben alkotmányos lehetősége van. A devizahitelek forintosítása egy ilyen legitim alkotmányos cél – mondta.

Trócsányi László szerint azoknak sem lesz kötelező a forintosítás, akiknek a rendszeres jövedelme devizában van, jövedelmük alapján a hatályos szabályok alapján is jogosultak lennének devizaalapú kölcsönt felvenni, továbbá ha a hátralévő futamidő rövid. Üdvözölte azt a módosító javaslatot, miszerint mellőzhető a forintosítás, ha a futamidőből legfeljebb hat év van hátra, vagyis a szerződés legkésőbb 2020. december 31-én jár le.

A miniszter szerint az adósok fokozottabb védelmét szolgáló újabb jogalkotói lépéseket a gazdasági mutatók is alátámasztják. Kifejtette: a Magyar Nemzeti Bank adatai alapján a fogyasztási hitelek volumene június 30-án meghaladta a 6802 milliárd forintot, ebből 3139 milliárd forint a forintalapú fogyasztói hitelek értéke, 3662 milliárd forint pedig a devizahitelek nagysága.