Arra a felvetésre, hogy van-e ok Magyarországon félni, a kormánypárti politikus úgy reagált: itt nyugodtan lehet tüntetni a kormány ellen, és az ésszerű felvetéseket még meg is fogadja a kormány.
Schiffer András, az LMP társelnöke a felvetés kapcsán kijelentette: ellenzéki politikusként nem fél, mi több, más ellenzéki politikusoknak sincs erre okuk, hiszen még az elszámoltatás is elmaradt 2010 után. Az emberek is szót emelnek a közügyekben a hatalommal szemben, erre volt példa a közelmúltban is.
Az ellenzéki politikus szerint az egész félelem téma csak önfelmentésnek jó, senkinek nincs oka félni a politikai véleménynyilvánítástól, feltéve, hogy tud szövetkezni másokkal, mert egyenként a helyi hatalom le tudja vadászni a hatalom ellen tiltakozókat, de összefogva, szerveződve lehet erőt mutatni.
Schiffer András szólt arról is, hogy a társadalmi különbségek terén európai összehasonlításban élre tört az ország, kiépül egy hűbéri rendszer, nem feltétlenül országos szinten, de sokan megélik, hogy a helyi Döbrögiktől függ az egzisztenciájuk. Amikor pedig egy társadalomban egyre többen gondolják, hogy menthetetlenül lecsúsztak, ott a szélsőségek is felerősödhetnek. Az ellenzéki politikus szóvá tette azt is: a kormánytöbbség parlamenti eszközökkel erősíti a hazai nagytőke helyzetét, és miközben az állam kijelöli az új nagyburzsoáziát, a nyomor szélén hagy százezreket, az államtól függő helyzetben lévő embereknek pedig van okuk a félelemre. Schiffer András hangsúlyozta, hogy Magyarországot Magyarországról kell kormányozni, és a problémákat itt kell megoldani.
Gulyás Gergely az ellenzéki politikus érveire reagálva felhívta a figyelmet az ország idei magas gazdasági növekedésére, továbbá arra, hogy akinek van munkahelye, annak nő a függetlensége, Magyarországon pedig soha annyian nem dolgoztak a rendszerváltás óta, mint most. A piaci szférában is háromszázezerrel nőtt 2010 óta a munkahelyek száma. „Az előző kormányhoz képest nincs okunk szégyenkezni” – mondta a kormánypárti politikus. Hozzátette: sok, „Döbrögi-váddal” illetett politikus óriási fölénnyel győzött a titkos szavazásokon.
Prőhle Gergely nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkár elmondta: évek óta az a feladata, hogy a világban eloszlassa a kormánnyal kapcsolatos félelmeket, és eközben azt szűrte le, hogy a félelem rendkívül szubjektív dolog. Ezért is fontos a jogi természetű vitákat a szubjektív véleményalkotástól elválasztani. Az emberi jogok értelmezése, alkalmazása gyakran politikai célokat takar – fűzte hozzá a helyettes államtitkár. Kiemelte, hogy a racionális vitának helye van ezekben a kérdésekben. Nagyon kell vigyázni, hogy az ember ne veszítse el a hidegvérét, mert ennek nagy a kockázata – tette hozzá.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere elmondta, hogy a kapcsolati erőszak a második Orbán-kormány időszakában lett büntetőjogilag szankcionált cselekmény, a romagyilkosságok kapcsán a 2010 utáni kormányzat állította helyre az áldozatok felgyújtott otthonait, és eddig 70 millió forint támogatást fizetett ki a hozzátartozóknak, miközben az előző kormány csak a szájtépésben jeleskedett. Az oktatásban pedig a jelenlegi Nemzeti alaptanterv az erkölcstanoktatással és a szabadságjogok megismertetésével azt célozza, hogy a következő nemzedék érzékenyebb legyen az emberi jogokra, mint a jelenlegi.
A jogállami alkotmányvédelemben nem lehet új lapot kezdeni, kívánom, hogy ez a jövőben is így legyen – mondta korábban a Szabadság és felelősség konferencián Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke. Hangsúlyozta, hogy az Ab a legtöbb alapjog tekintetében az utóbbi időben megerősítette korábban lefektetett elveit.
