Prőhle Gergely nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkár elmondta: évek óta az a feladata, hogy a világban eloszlassa a kormánnyal kapcsolatos félelmeket, és eközben azt szűrte le, hogy a félelem rendkívül szubjektív dolog. Ezért is fontos a jogi természetű vitákat a szubjektív véleményalkotástól elválasztani. Az emberi jogok értelmezése, alkalmazása gyakran politikai célokat takar – fűzte hozzá a helyettes államtitkár. Kiemelte, hogy a racionális vitának helye van ezekben a kérdésekben. Nagyon kell vigyázni, hogy az ember ne veszítse el a hidegvérét, mert ennek nagy a kockázata – tette hozzá.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere elmondta, hogy a kapcsolati erőszak a második Orbán-kormány időszakában lett büntetőjogilag szankcionált cselekmény, a romagyilkosságok kapcsán a 2010 utáni kormányzat állította helyre az áldozatok felgyújtott otthonait, és eddig 70 millió forint támogatást fizetett ki a hozzátartozóknak, miközben az előző kormány csak a szájtépésben jeleskedett. Az oktatásban pedig a jelenlegi Nemzeti alaptanterv az erkölcstanoktatással és a szabadságjogok megismertetésével azt célozza, hogy a következő nemzedék érzékenyebb legyen az emberi jogokra, mint a jelenlegi.
A jogállami alkotmányvédelemben nem lehet új lapot kezdeni, kívánom, hogy ez a jövőben is így legyen – mondta korábban a Szabadság és felelősség konferencián Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke. Hangsúlyozta, hogy az Ab a legtöbb alapjog tekintetében az utóbbi időben megerősítette korábban lefektetett elveit.
