„Mi itt, Európában, Nyugaton még mindig nem tudtuk teljesen magunk mögött hagyni a hidegháborús gondolkodásmódot. Még mindig abban gondolkodunk, hogy vagy Kelet, vagy Nyugat, vagy egyik, vagy másik. (...) Nagyon lassan tanulja meg a Nyugat, hogy ez egy rossz kérdés” – mondta a kormányfő Ahmet Davutoglu török miniszterelnök jelenlétében.
Orbán Viktor szerint ha nem sikerül választ találni a Nyugat és a Kelet, az Európai Unió és a közösségen kívüli országok jó együttműködésének kérdésére, akkor kihasználatlan marad a benne rejlő „fantasztikus lehetőség”.
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy Törökország jelentős gazdaság sikereket ért el az elmúlt években, melyekhez hozzájárult az is, hogy a törökök mérhetetlenül tisztelik a családot. Éppen ezért ki is faggatta a török kormányfőt arról, hogyan sikerült náluk a családot a politikában is középpontba helyezni – tette hozzá.
Ugyanakkor kiemelte: ma Nyugaton az a divat, hogy a nyugatiaknak csak a nyugatiaktól szabad tanulniuk, és ha valaki a keletiektől is el akar tanulni valamit, akkor „rögtön kiszerkesztik az újságokban”, mint „a demokrácia tekintetében nem megbízható” miniszterelnök. Megjegyezte: ő így szokott járni, szerinte azonban egyáltalán nem szégyen a másiktól tanulni.
A török és magyar üzletembereknek rendezett fórumot megnyitó Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszédében közölte: utasította Magyarország törökországi külképviseleteit, hogy ezentúl díjmentesen adják a török állampolgároknak azokat a vízumokat, amelyeket konferenciákra, üzleti találkozókra, sport-, oktatási és kulturális eseményekre való utazás céljával igényelnek.
Tájékoztatott arról is, hogy a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. átszervezi törökországi kereskedőházi rendszerét, és a közeljövőben nyolc kereskedőházi képviseleti irodát nyit török városokban. A tárcavezető kiemelte: soha nem volt még olyan magas Magyarország Törökországba irányuló exportja, mint tavaly.
A török gazdasági miniszter reális célnak nevezte a két ország közötti ötmilliárd dolláros áruforgalom elérését az üzleti fórumon tartott beszédében.
Nihat Zeybekci hangsúlyozta: Magyarország fontos kereskedelmi partnere Törökországnak, a két ország jól kiegészíti egymást a külkereskedelemben. A két ország közötti kereskedelmi forgalom elérte a kétmilliárd dollárt, de a gazdasági potenciál alapján reális esély van az ötmilliárd dolláros áruforgalom elérésére a közeljövőben – mondta. Véleménye szerint ehhez további megbeszélésekre van szükség, egyebek között a török exportcikkek szállításának megkönnyítéséről, vagy a kvótákról.
Ahmet Davutoglu török miniszterelnök beszédében felejthetetlennek nevezte a Budapesten eltöltött időt, és köszönetet mondott a fogadtatásért. Rámutatott: a politikusok feladata az üzletemberek közötti akadályok felszámolása, amelyre készségüket fejezte ki. Minimum olyan jól szeretnének bánni Törökországban a magyar beruházókkal, vagy még jobban, mint amit itt tapasztalnak. A politikai szándék megvan, a jogi környezet nagyrészt kialakult – mondta a török kormányfő. Az üzletembereknek pedig az a feladatuk, hogy jelezzék, hogy hol ütköznek akadályokba – fogalmazott.
Szavai szerint Magyarország közelebb áll Törökországhoz, mint akár egy szomszédos ország. Az elmúlt két és fél évben már 5 üzleti fórumot és két magas szintű stratégiai tanácsülést tartottak, az együttműködés a két ország között egyre jobban elmélyül. Közölte, hogy támogatják Magyarország keleti nyitását, és európai szövetségesként, baráti országként tekintenek Magyarországra. Törökország pedig az eurázsiai térségben lehet fontos Magyarország számára. Reményét fejezte ki, hogy Törökország is beléphet a schengeni övezetbe, és nem lesznek akadályok a két ország között.
A Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) Zrt. által szervezett magyar–török üzleti fórumra előzetesen közel 250-en regisztráltak. Az egész napos rendezvényen a török üzleti környezetről, befektetési lehetőségekről adtak tájékoztatást, valamint kétoldalú tárgyalásokra is lehetőség volt török üzleti partnerekkel.
