A Miniszterelnöki Sajtóiroda meghívója szerint Orbán Viktor és Ahmet Davutoglu kétoldalú megállapodásokat ír alá, és sajtótájékoztatót tart majd az Országházban. Délután a két kormányfő beszédet mond a budapesti török–magyar üzleti fórumon, amelyet Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nyit meg.
Török miniszterelnök legutóbb két éve járt Budapesten. Recep Tayyip Erdogan – akit azóta, 2014 augusztusában államfővé választottak – és Orbán Viktor egyebek mellett a vízummentes utazás lehetőségéről és a magyarországi török történelmi műemlékek felújításáról tárgyalt.
Ugyanazon év decemberében Orbán Viktor látogatott Törökországba, ahol a Recep Tayyip Erdogannal folytatott megbeszélésén megállapodás született, hogy Törökország megszünteti a magyar állampolgárok vízumkötelezettségét, majd a két kormány tagjainak részvételével megtartotta alakuló ülését a magyar–török stratégiai együttműködési tanács.
Magyar–török üzleti fórumot tavaly februárban is tartottak Budapesten, amikor Abdullah Gül akkori államfő tett hivatalos látogatást Magyarországon.
Ahmet Davutoglu látogatása újabb jele a kétoldalú kapcsolatok erősödésének – mondta N. Rózsa Erzsébet, a Külgazdasági és Külügyi Intézet vezető kutatója a távirati irodának. Emlékeztetett, hogy az elmúlt években élénkültek a magyar–török diplomáciai, gazdasági és kulturális kapcsolatok. Hangsúlyozta: Törökország a keleti nyitás egyik kiemelt célpontja, Magyarország szorosabbra szeretné fűzni a gazdasági kapcsolatokat az eurázsiai országgal.
A szakértő szerint miután a Déli Áramlat-projekt lemondása után az orosz gáz Törökországon keresztüli szállítása került előtérbe, a török miniszterelnök budapesti tárgyalásán a gázszállítás biztosan kiemelten szerepel majd. Törökországnak nincsenek jelentős szénhidrogénkészletei, de sok irányból vezet át a területén kőolaj- és földgázvezeték, vagyis egyfajta energiaközponttá vált – magyarázta.
N. Rózsa Erzsébet úgy véli, hogy az energiafolyosók kérdése a magyar–török együttműködés jelenlegi legfontosabb témája. A gazdasági kapcsolatok pedig azért is lényegesek, mert a török gazdaság dinamikusan fejlődött akkor is, amikor Európa gazdasági válsággal küzdött – idézte fel. Hozzátette: bár úgy tűnik, a török gazdasági növekedés mára lassult, még így is komoly lehetőségek rejlenek a nyolcvanmilliós országgal kialakított együttműködésben.
A kutató kitért az illegális bevándorlás kérdésére is. Mint mondta, Európába Törökországon keresztül is jelentős számban érkeznek bevándorlók. Erről a kérdésről is biztosan szó lesz majd Ahmet Davutoglu tárgyalásain – közölte. Megjegyezte, hogy Magyarország és Törökország is a NATO tagja, ezért az egyeztetéseken katonai, biztonságpolitikai ügyek is napirendre kerülhetnek.
N. Rózsa Erzsébet meglátása szerint a két ország hatékony együttműködésének jó alapot ad, hogy a törökök magukhoz nagyon közel állónak érzik a magyarokat, testvérnépnek tekintik őket. A török történelemfelfogás szerint annak idején azért jöttek ide, hogy „segítsenek a magyaroknak a Habsburgok elleni harcukban” – fogalmazott. Hozzáfűzte, hogy a török emberekben nagyon kedvező kép él a magyarokról.
Mindemellett kiemelte, hogy a két világháború között Magyarországon törökbarát hangulat uralkodott, és elevenek voltak a két ország kulturális kapcsolatai.
