Minden miniszterelnöki tárgyaláson van szó történelemről, hiszen minden mai együttműködésnek a történelem adja meg az alapját, de egyetlen találkozó során sincs ennyi szó erről, mint a törökökkel folyó megbeszéléseken – fogalmazott Orbán Viktor a Parlamentben a török miniszterelnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján. Mint mondta, ilyenkor fölidézik Attilát, az egymás elleni harcokat, Rákóczi és Kossuth alakját, akik Törökországban találtak menedéket.
A megállapodásokat, mint folytatta, összeabroncsozta a közös gondolat, hogy nem szeretnénk, ha Eurázsiában nőne a feszültség. Nincs Kelet vagy Nyugat „kérdés”: Kelet és Nyugat, Nyugat és Kelet van. Lehessen létrehozni egy olyan együttműködést, amiben mindkét fél megtalálja a helyét! – követelte közvetve a világ közvéleményétől Orbán.
Felidézte, az előző török miniszterelnökkel megállapodtak, hogy a két ország közötti kereskedelem volumenének el kell érnie az 5 milliárd dollár értéket. Ezt „jó ütemben teljesítjük”, jelezte, hozzátéve: az áruforgalom szintje 2 milliárd dollár jelenleg, de ezt tovább tágíthatja az Isztambulban nyitott magyar Eximbank-képviselet. A kereskedelmi kapcsolatok fejlesztését célozza, hogy pénzügyi keret nyílt kis- és közepes vállalkozások számára, valamint keret nyílt arra is, hogy a közös kereskedelmi tevékenység harmadik piacon is megjelenhessen. Ennek első sikere volt a közelmúltban Orbán szerint, hogy közös olajkitermelési tevékenység van Oroszországban és a Fekete-tenger térségében.
Orbán Viktor megköszönte a török vízummentességet, és jelezte, hazánk az EU-s szabályok keretei között a legkedvezőbb vízumeljárásban részesíti a Törökországból érkezőket.
Beszámolt róla még, hogy 150 török hallgató részesül magyarországi ösztöndíjban, valamint kísérleti isztambuli vízügyi program indul, ennek keretei között vízügyi tudást exportálunk.
Orbán Viktor hosszúnak és eredményesnek nevezte a két fél tárgyalását, és jelezte, egy éven belül Törökországba látogat.
Ahmet Davutoglu török miniszterelnök a sajtótájékoztatón megköszönte a szívélyes fogadtatást. A két országot megfogalmazása szerint különleges kapocs köti össze, Atilla unokái vagyunk, és gazdag a közös történelmünk; Kossuth Lajos emlékét ők is élénken őrzik, ugyanakkor szerinte jó volna, ha a magyarok nem kényszerből érkeznének hozzájuk. Mint délelőtti cikkünkben is jeleztük, a tárgyalásokon hangsúlyos szerepet kapott a magyarországi műemlékvédelem és a NATO-beli szoros együttműködés is, Davutoglu elmondása szerint „nemzetközi síkon nagyon szilárd alapokon nyugszik ez a török–magyar kapcsolat”. Számára is nagyon fontos az ominózus 5 milliárdos árucsereszint elérése, amiben szerinte is fontos lépés az Eximbank isztambuli megnyitása. „A Dunát istenítjük, ezt is jobban kihasználhatnánk a jövőben” – tette hozzá.
– A magyar energiaszükséglet kapcsán készek vagyunk minden segítséget megadni, nyitott kapukat dönget a magyar fél – utalt Davutoglu a magyar külpolitika jelenleg talán legfontosabb elemére, az energiabiztonság új feltételeire, amiről kisvártatva Orbán Viktor is beszélt. Davutoglu köszönetet mondott a magyar támogatásért az EU-integrációs törekvéseikhez, szerinte „fontos, hogy keletiek és nyugatiak, európaiak és eurázsiaiak lehetünk egyszerre”. Felszólalása végén megerősítette Orbán Viktor törökországi meghívását.
Kérdésre válaszolva Orbán Viktor elmondta, minden, ami a közelmúltban történt, energetikai szempontból felértékelte Törökországot. Felidézte: kérték, hogy jöjjön létre a Nabucco, nemet mondott erre az EU. A Déli Áramlatot Brüsszel szintén nem engedte megvalósulni, ami után most Magyarország beszorított helyzetben van, hiába építette energia-infrastruktúráját.
– Az oroszok úgy döntöttek, hogy Törökország felé szállítanak gázt. Egymással rivalizáló útvonaltervek vannak, nekünk az a célunk, hogy Szerbián keresztül jöhessen Törökországon keresztül az orosz gáz, így 2019–2020 után is biztosítva legyen hazánk gázellátása – foglalta össze Orbán Viktor.
Figyelmeztetett: Törökország most nyitja meg atomiparát, keressük tehát e technológia mentén az együttműködést, nálunk kaphatnak kiképzést a török szakemberek.
Arra a kérdésre, hogy hogyan értette korábban, hogy követni kell a török modellt, elmondta: óvatosnak kell lenni más országok modelljének követésével.
– Mindenkinek tanulmányoznia kell azt a kérdést, hogy miért van az, hogy az EU országai korábban sikeresek voltak, ma pedig már olyan országok a sikeresek, mint Kína, Szingapúr vagy Törökország. Tanulmányozni kell, hogy Törökország miért sikeres. Törökország Európa legfiatalabb országa, rengeteg gyerek születik, ami azt mutatja, hogy a család értéke leginkább ott fontos. Ha Magyarország olyan fiatal ország volna, mint Törökország, akkor mi is olyan sikeresek lehetnénk. A családot komolyan kell venni, támogatni kell, ez a török lecke Magyarország számára – tette egyértelművé Orbán Viktor.
A Párbeszéd Magyarországért politikusa, Szabó Zsolt szerint az európai energiaunió szabályai alapján a tagállamok nem tárgyalhatnának energetikai ügyekben Oroszországgal, és így az „orosz gázt áruló” törökökkel sem. Szerinte Orbán Viktor mostanában feltűnően sokat mutatkozik az illiberális antidemokráciák képviselőivel, pedig történelmileg is látható, hogy eddig sem az oroszokkal, sem a törökkel való barátkozás „nem szült túl sok jót” Magyarország számára. A PM politikusa azt mondta, hogy a Törökország felől tervezett gázvezeték a jelenlegi formájában egy blöff. Ezt azzal indokolta, hogy a Magyarország és Törökország között elterülő államoknak aligha lesz pénzük a vezeték felépítésére, az EU pedig nem fogja finanszírozni azt.
Az Együtt – A Korszakváltók Pártja elvárja, hogy a magyar kormányfő hajtson végre egy alapvető fordulatot az ország külpolitikájában – mondta a párt elnökségi tagja keddi, budapesti sajtótájékoztatóján. Hajdu Nóra azt mondta, hogy a kormányfőnek nyilvánosan is el kellene határolódnia az illiberális demokrácia gondolatától. Emellett a megingott nemzetközi és hazai bizalom miatt le kell váltania Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert, aki „tehertétele a magyar külkapcsolati rendszernek”.
A Liberálisok elnöke szerint nem barátkozni kell Törökországgal, hanem csak a szükséges diplomáciai kapcsolatot tartani, kereskedni vele. Fodor Gábor politikailag és erkölcsileg is megengedhetetlennek nevezte a találkozót, és bírálta, hogy a magyar kormányfő szerinte „lényegében illiberális demokráciákkal, a diktátorokkal szeretne barátságba kerülni” a nyugati országok helyett. A Liberálisok elnöke szerint Törökországban nincs szabadság, nem működik a demokrácia, korrupció van és rendőrállam, ezért a magyar miniszterelnöknek becsületbeli kötelessége lenne, hogy felhívja a figyelmet ezen visszásságokra.
Külpolitikai irányváltást sürgetett a szocialista Mesterházy Attila kedden Budapesten, amihez szerinte új külügyminiszterre van szükség. Az Országgyűlés külügyi bizottságának tagja sajtótájékoztatón reményét fejezte ki, hogy Magyarország nem akarja másolni a „problémás” török hatalomgyakorlást. Az MSZP szerint a keleti nyitás politikája megbukott, ezért Orbán Viktor miniszterelnöknek külpolitikai irányt kell váltania, és vissza kell térni ahhoz, amire a magyar emberek az ország európai uniós vagy NATO-csatlakozásakor szavaztak. Ehhez új külügyminiszterre van szükség – összegzett, majd felszólította Szijjártó Pétert, hogy mondjon le, vagy a miniszterelnök váltsa le őt.
Az LMP szerint a magyar kormányfőnek meg kellene tanulnia, hogy előbb az EU-n belül kell lefolytatni az egyeztetéseket és csak utána érdemes más országokkal arról beszélgetni, hogy Magyarország honnan jut gázhoz – mondta a párt társelnöke keddi, budapesti sajtótájékoztatóján. Szél Bernadett azt mondta, Orbán Viktor számára az orosz függés nem olyan kényszer, amin változtatni kellene, hanem olyan helyzet, amelyhez mindenáron alkalmazkodni próbál.
A Demokratikus Koalíció szerint az illiberális és elszigetelt országok egyfajta internacionáléja kezd kialakulni Magyarország körül Orbán Viktor szervezésében – közölte az ellenzéki párt elnökségének tagja, külügyi kabinetjének vezetője kedden Budapesten sajtótájékoztatón. Ara-Kovács Attila fontosnak nevezte, hogy Magyarország gazdasági kapcsolatai fejlődjenek, de szerinte nem jó az, ha ideológiai alapon tárgyal a kormány.
A Jobbik üdvözölte Ahmet Davutoglu török miniszterelnök keddi budapesti látogatását, ugyanakkor konkrét bejelentésekre számítottak, elsősorban gázkérdésben. Kepli Lajos, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője keddi sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy súlyos problémák lehetnek az európai gázellátással, ha Oroszország két napon belül leállítja az Ukrajna felé irányuló gázszállítást. A jobbikos politikus emiatt konkrét megállapodást várt volna a török kormányfő látogatásán, és alternatív útvonalat sürgetett.
Jelezte: kiállnak a Török Áramlat mellett, amelyet Görögország, Macedónia és Szerbia érintésével magyarországi végponttal képzelnek el. Ez esetben Magyarország a felesleges gázmennyiséggel tovább kereskedhetne – fűzte hozzá. Kitért arra is: az Ukrajnának továbbított gáz helyett a mintegy hétmilliárd köbméteres gáztározói kapacitást kellett volna tölteni.
Az ellenzéki politikus üdvözölte az Ankara-Budapest testvérvárosi kapcsolatot, értékelése szerint a megállapodás alkalmasnak tűnik a kulturális, gazdasági kapcsolatok élénkítésére. Kepli Lajos elismerően szólt arról is, hogy Orbán Viktor a két kormányfő tanácskozásán „jobbikos retorikával kezdett és azt mondta, hogy mindannyian Attila unokái vagyunk”. Hozzátette: a Jobbik – bízva a kormánypártok támogatásában – újra benyújtja a turáni népek napjával kapcsolatos javaslatát az Országgyűlésnek.
