A köznevelésért felelős államtitkár a kilenc évfolyamos iskolarendszerre való áttérésről elmondta, jelenleg egyes európai és OECD-államok közoktatását, annak hatékonyságát, kompetenciaeredményeiket tanulmányozzák, különös tekintettel a finn, a lengyel, a német és a svájci modellre, tehát azon országokra, ahol jelentősen változott az iskolaszerkezet az elmúlt néhány évben.
Egy korábbi cikkünkben összeszedtünk több, Magyarország által is vizsgálható modellt és működésüket, olvassa el azt is!
Czunyiné közölte, egy az egyben egyik modell sem adaptálható. Szerinte a javaslatok a mást–máshogyan–több idő alatt gondolathármasban foglalhatók össze. Meg kell vizsgálni az infrastruktúra rendelkezésre állását és a pedagógusellátottságot is. „A Nemzeti Pedagóguskart is segítségül hívtuk a gondolkodásba, bekapcsolódnak a szakszervezetek, de fontos a szülők véleménye is” – tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy mikor születhet döntés az ügyben, az államtitkár elmondta, korai még erről beszélni, egy ilyen döntés hatásai generációkra határoznák meg az iskolarendszer kereteit. Szerinte csak olyan javaslatot szabad letenni az illetékesek elé, ami határozottan mutatja az irányokat és olyan kérdésekre is választ ad, mint például a gyerekek leterheltsége. Ezzel összefüggésben közölte, a diákok a házi feladattal együtt átlagban több időt töltenek tanulással, mint amennyit egy felnőtt ember munkával.
Ismert, Rogán Antal február elején, a mezőkövesdi Fidesz–KDNP-frakcióülés előtt beszélt arról az elképzelésről, hogy az általános iskolai képzést egy évvel kibővítenék. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma ezt követően arra kapott megbízást, hogy vizsgálja meg az európai modellek és a jól működő iskolarendszerek alapján, melyek azok a struktúrák, amelyek jól adaptálhatók a magyar iskolarendszerre.
