Áder János a levélben hangsúlyozza, a törvény elfogadását követően közel száz takarékszövetkezet fordult kifogásaival, észrevételeivel, javaslataival a Köztársasági Elnöki Hivatalhoz, kérve, hogy a törvényt megfontolásra küldje vissza az Országgyűlésnek.
Leszögezte: a takarékszövetkezetek bankká való átalakulásának lehetősége és feltételei már a törvénytervezet szövegében is adottak voltak, az újbóli országgyűlési tárgyalás ezen nem változtatott. Maga az átalakulás pedig – folytatta – egyetlen takarékszövetkezet esetében sem múlhatott azon, hogy azok kezdeményezik-e bankká alakulásukat, hiszen az átalakuláshoz szükséges feltételek meglétét az erre hivatott állami szerveknek minden esetben alaposan meg kellett vizsgálniuk.
Az államfő jelezte továbbá, hogy a törvényt – mint mindig – a rendelkezésére álló rövid idő ellenére is a lehető legalaposabb vizsgálatnak vetette alá, ennek során munkatársai számos szakemberrel konzultáltak, és egyértelművé vált: a felmerült kifogások egy része jogosnak tekinthető, így a szövetkezeti törvényt megfontolásra visszaküldte a Háznak. Megjegyezte, hogy a visszaküldéssel egy időben világossá tette érveit és indokait, amelyeket az MSZP egyetlen politikusa sem kifogásolt.
A Buda-Cash-ügy semmilyen összefüggésben nem lehet a hitelintézeti törvénnyel, hiszen Magyarországon ma már mindenki tudja, hogy az ügy szálai több mint 10 évre nyúlnak vissza – jelentette ki levelében Áder János.
Az elnök arra kérte Tóbiás Józsefet, hogy ezekről a tényekről adjon tájékoztatást azoknak, „akik esetleges tájékozatlanságukkal könnyen sodorhatják kellemetlen helyzetbe” az általa vezetett pártot.
Végül hangsúlyozta: az Országgyűlés által elfogadott törvények alkotmányos vizsgálatát olyan kötelezettségének tekinti, amelyben semmi és senki sem ingathatja meg, „bárki, bármilyen indokból is érezzen késztetést erre”. „Elnöki eskümet követően többször is megerősítettem: ha száz jó törvényt kapok az Országgyűléstől, mind a százat aláírom, ha száz rosszat, mind a százat visszaküldöm” – idézte fel, nyomatékosítva: „ehhez tartom magam”.
Az MSZP csütörtökön tartott sajtótájékoztatót arról, hogy szerintük Áder János köztársasági elnök is aktív szerepet játszott a Buda-Cash érdekeltségi körébe tartozó bankcsoport létrejöttében azzal, hogy 2013-ban nem írta alá a takarékszövetkezeti törvényt, hanem visszaküldte azt a parlamentnek. Arra szólították fel az államfőt, hogy tisztázza szerepét az ügyben. Korábban az MNO is foglalkozott azzal, hogy DRB-bankcsoport kis bankjai szinte órák alatt takarékszövetkezetből bankká tudtak alakulni.
Az MSZP ismeretlen tettes ellen feljelentést tesz a Buda-Cash-ügyben bűnpártolás, hivatali hatalommal való visszaélés és vesztegetés elfogadása miatt. Lukács Zoltán, az ellenzéki párt alelnöke egy budapesti DRB-bankfiók előtt tartott pénteki sajtótájékoztatón azzal indokolt: ki kell derülnie, hogy az ügyben milyen szerepe van a Fidesznek, az államigazgatási és a kormányzati szerveknek.
Azt mondta, hogy a DRB-bankcsoport tagjai másfél éve még takarékszövetkezetek voltak, azokat a Fidesz segítségével alakították bankká.
