Elmondta: a résztvevők a kialakult helyzet áttekintése során egyetértettek abban, hogy a magyar lakosságnak mintegy 100 milliárd forintos kárt okozó Buda-Cash-botrány – a felelőtlen devizahitezés mellett – a 21. század legnagyobb hazai, intézményesített pénzügyi visszaélése.
Bezárt kisbankok
A Magyar Nemzeti Bank hétfőn közölte, hogy visszavonta a DRB bankcsoporthoz tartozó kisbankok tevékenységi engedélyét.
Windisch László, a jegybank felügyeleti alelnökének hétfői tájékoztatása szerint az Országos Betétbiztosítási Alapnak (OBA) meglesz a kellő fedezete a betétesek kártalanítására.
Az alelnök közölte azt is, hogy a kártérítés maximális 30 millió forintos plafonja bőséges fedezetet nyújthat a lakossági károsultaknak, hiszen a négy érintett kisbanknál az átlagos betétösszeg nagysága ennek csak a töredékét teszi ki. A DRB bankcsoportnál – a vállalati és intézményi ügyfelekkel együtt – bő 123 ezer betétet kezeltek mostanáig.
A kormány a teljes feltárásban érdekelt, mert világos választ kell kapnia mindenkinek arra, hol a pénz – közölte Havasi Bertalan, hozzátéve: a kormány álláspontja szerint konzultálni kell a Magyar Bankszövetséggel és a Magyar Nemzeti Bankkal, hogy milyen lépések szükségesek a pénzügyi ellenőrzés javításának tekintetében.
Varga Mihály az M1 Az Este című műsorában elmondta, hogy gyakoribb, feszesebb, szigorúbb ellenőrzésre van szükség, sokkal több alkalommal kell különböző módszereket alkalmazni, hogy fel tudják tárni a visszaéléseket. A minisztériumnak vannak javaslatai, amelyeket egyeztet a felügyeletet ellátó Magyar Nemzeti Bankkal – tette hozzá. Elmondta, hogy a szigorítások előkészítése már januárban elkezdődött, mert európai uniós szabályozásokat is át kell ültetni a magyar jogrendbe, a Buda-Cash-ügy azonban felgyorsította a folyamatot.
