Leszakadás az egészségügyben

Zombor Gábor szerint 2016-ban bevezethetik az egészségügyi és szociális szférában dolgozók életpályamodelljét.

Csaknem százezer egészségügyi szakdolgozót képviselt a hét végén összegyűlt négyezer résztvevő a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara nagygyűlésén, amelyen a területet érintő legégetőbb problémákról esett szó. A mostani rendezvény aktualitását egyebek között az adta, hogy a kamaránál úgy látják, az egészségügyi ellátást végző szakdolgozók helyzete egyre aggasztóbb.

Babonits Tamásné, a kamara fekvőbeteg-ellátási alelnöke a beszámolójában kifejtette: a fekvőbeteg-ellátási osztályok többségénél nincsenek pihenőhelyiségek, miközben a dolgozók túlterheltek. A kutatási eredmények alapján a fekvőbeteg-ellátásban dolgozó ápolók a folyamatos betegmozgatás miatt súlyos mozgásszervi betegségekben szenvednek: ma az egészségügyben tevékenykedők háromnegyede szenved két vagy három betegségben.

Kiemelte: ennek ellenére a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a nettó átlagjövedelmük mindössze 97 ezer forint, amivel az egészségügyi szakdolgozók a legrosszabban fizetett munkavállalók között vannak. Szakmai körökben felhívták a figyelmet arra is, hogy negyven ledolgozott év után sem éri el a bruttó 160 ezer forintot egy szakdolgozó bére. Az alelnök hangsúlyozta: az ápolóknak sokszor még a testi épségük is veszélyben van, mert egyre több agressziót tapasztalnak a betegektől, illetve azok hozzátartozóitól. Az egészségügyi szakdolgozók a problémák orvoslása érdekében nyílt levelet intéztek a kormányhoz. Véleményük szerint jelenleg hiányoznak a hatékony intézkedések a pályán lévők megtartására, a munkabérek tekintetében pedig egyre nagyobb a leszakadás más ágazatokhoz képest. Az egészségügyi szakdolgozók közel hetven százaléka él a garantált bérminimum összegéből, ami a minimálbérnél csak tíz százalékkal magasabb.

A kamara tizenkét pontban összegezte az egészségügyi szakdolgozók követeléseit. Többek között ágazati stratégia kidolgozását és életpályamodell bevezetését szorgalmazza az egészségügyi szakdolgozók élet- és munkakörülményeinek javítására. A résztvevők a bértárgyalás azonnali megkezdését és annak szektorsemleges megvalósítását is fontosnak tartják oly módon, hogy ötvenezer forinttal emeljék az alapilletményt 2015-ben, visszamenő hatállyal. A kamara nem egy egyszeri béremelésben látja a felzárkóztatást, hanem egy olyan rendszerben gondolkodnak, amelyben a mindenkori szakképzett- és diplomás-minimálbérhez igazodva emelkedő, sávosan differenciált bértáblát alakítanának ki.

A kamara szeretné elérni, hogy támogassák a szakdolgozók közösségi közlekedését, és vezessék be az egészségügyi szakdolgozók kafetériarendszerét. A tizenkét pontban követelik nővérszállók létesítését, a szakdolgozói hatáskörök tisztázását, valamint az ágazati hiányszakmák felszámolását is. Megerősítenék az ápolásügy képviseletét az egészségügyért felelős államtitkárság rendszerében.

Az elhangzottakra reagálva Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár a rendezvényen elmondta: egyetért a szakdolgozói kamara követeléseivel, és annak valamennyi pontját támogatja. Hangsúlyozta: a miniszterelnöktől utasítást kapott arra, hogy elindítsák a szociális szféra dolgozóival együtt az egészségügyiek életpályamodelljét is. Így már az elkövetkezendő néhány hét során belekezdenének ennek kidolgozásába, és 2016-tól várhatóan be is vezetik. A politikus a szektorsemleges finanszírozásról elmondta: ebben az ügyben már döntés született, ami az alapellátás vonatkozásában idén és jövőre 10-10 milliárd forintot biztosít, ez utóbbi összeget a praxisok csak abban az esetben kapják meg, ha a szakdolgozók munkaszerződése megfelel az aktuális bértáblának. Kifejtette: az azonnali béremelésről csak a kormány dönthet, így ő csak javaslatot tud tenni a kabinetnek, azonban egyetért a kafetériarendszer bevezetésével és a közösségi közlekedés támogatásával. A politikus az ápolásügy államtitkárságon belüli megerősítéséről elmondta: most fog megüresedni egy helyettes államtitkári pozíció, így a kormány figyelembe veszi a kamara erre vonatkozó kérését.

Lapunk kérdésére Balogh Zoltán kamarai elnök elmondta: előrelépésnek tartja az államtitkár által bejelentett intézkedéseket, de különösen azt, hogy a politikus valamennyi követelésükkel egyetért. Kifejezetten pozitív lépésnek tekinti az életpályamodell mielőbbi bevezetését, amit néhány héttel ezelőtt még 2018-ra ígértek. Emellett konkrét ígéretet kaptak arra, hogy áprilisban a kormány elé kerül a szakdolgozói pótlékok, valamint az alapbéresítés kérdése, ami akár tízezer forint pluszt is jelenthet egy hónapban. A kamara elnöke emellett fontosnak tartja, hogy az otthoni szakápolás finanszírozása a duplájára nő, továbbá hogy 15 milliárd forintot különítenek el a nővérszállók fejlesztésére és kialakítására. A megüresedett helyettes államtitkársággal kapcsolatban Balogh jelezte: bíznak abban, hogy olyan személy kerül oda, aki az ápolás ügyében hitelesen képviseli a szakmaiságot, és a csapatával befolyást tud gyakorolni a kormányra.

Négyezerrel kevesebb háziorvos lehet

Egy döbbenetes jóslat szerint 2025-re 4,65 millió embernek, azaz a lakosság közel felének nem lesz megfelelő alapellátása – írta a Blikk vasárnap. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) által készített munkaanyag szerint ugyanis egy évtized alatt 4 ezer fővel csökken a háziorvosok száma. A jelenlegi nagyjából 6500 praxis így tíz év múlva még 800 fiatal háziorvos munkába állása esetén is 3300-ra apad. Dénes Tamás, a Magyar Rezidensszövetség elnöke a lapnak elmondta: jelenleg 300 praxis tartósan betöltetlen, így 300 ezer embernek nincs megfelelő alapellátása. – Ha a tendencia nem változik, ez 2025-re a tizenötszörösére nőhet – hangsúlyozta a szakember, aki úgy látja, hogy az orvoshiány már veszélyezteti a betegbiztonságot, az elvándorlás és a kiöregedés pedig ezt fokozni fogja.