Életveszély: alapellátás nélkül marad a magyar?

Tíz év múlva 4,5 millió ember maradhat ellátás nélkül, ha tovább folytatódik az orvoselvándorlás.

A csütörtöki, budapesti sajtótájékoztatójukon ismertetett kutatás szerint a megkérdezett betegek az elmúlt négy évben sem javulást, sem romlást nem tapasztaltak az ellátás során, a nagy többség azonban alapvetően rossznak ítéli meg a működést és a teljesítményt.

A háromszáz orvos és ötszáz beteg megkérdezésén alapuló netes felmérést ismertetve Dénes Tamás, a szövetség elnöke elmondta, a humánerőforrás a kritikus pont az ellátásban, nincs megfelelő számú személyzet a biztonságos betegellátásra, de a betegek ezt nem érzékelik. Mindazonáltal a megkérdezett orvosok úgy nyilatkoztak, hogy a létszámhiány miatt a legutóbbi betegellátás során veszélyben voltak a betegek.

Az elnök véleménye szerint az ellátás csak azért működik, mert az orvosok és a szakdolgozók kétszer-háromszor annyit dolgoznak, mint amennyi elő van írva. A megkérdezett betegek nagyjából fele nyilatkozott úgy, hogy biztonságban érezte magát legutóbbi ellátásánál.

Dénes Tamás úgy fogalmazott, az igaz, hogy több száz milliárd forintot tett a kormányzat „a falakba”, tehát javított az infrastruktúrán, újított meg egészségügyi intézményeket, azonban félő, hogy nem lesz, aki ezekben ellássa a beteget – tette hozzá.

A megkérdezett betegek felkészültnek tartják az orvosokat, jó szakembernek tekintik őket, de már a laikusok is érzékelik, hogy kevesen vannak az őket ellátó szakemberek. A felmérésben a többség úgy nyilatkozott, hogy megfelelően viselkedtek vele az ellátás során, azonban érzékelik a rájuk szánt idő rövidségét, rövidülését, az orvosok nyilatkozata pedig egyértelmű: kevés idő jut egy-egy páciensre.

A rezidensszövetség úgy véli, hogy a nemrég a kormány által elfogadott, 2020-ig szóló egészségügyi ágazati stratégiában a politika felismerte a problémát, vagyis azt, hogy humánerőforrás-krízis van az ágazatban, azonban megoldást a dokumentum nem kínál. Mint Dénes Tamás elmondta: 2012. augusztus végén egy egészségügyi konferencián a kórházszövetség elnöke azt nyilatkozta, hogy „Magyarországon nincs olyan fekvőbeteg-ellátó intézmény, amelynek minden osztálya megfelelne az egészségügyi ellátások minimumfeltételeinek”. A Magyar Rezidens Szövetség elnöke szerint azóta sem sikerült megoldani a problémát.

Megjegyezte továbbá, hogy az orvoselvándorlás a 35 év alattiaknál a legmarkánsabb, az alapellátásban dolgozó közel 6500 háziorvosból a természetes fogyás révén tíz év múlva 4000 fog csak dolgozni, és most is már 230 betöltetlen praxis van az országban. A számokat tekintve jelenleg Magyarországon 300 ezer embernek nincs megfelelő alapellátása, és 2025-re 4,5 millió ember marad ellátás nélkül, ha ez a trend folytatódik – mondta Dénes Tamás.

Véleménye szerint ezzel a felméréssel is a döntéshozóknak kívánnak üzenni, mert úgy látják, hogy az egészségügyi ágazat még mindig nem élvez prioritást: nagyobb hangsúlyt kell fektessen a kormány az egészségügyre, hiszen az orvosok anyagi megbecsültsége, leterheltségének csökkentése függ a ráfordított forrásoktól.

Az OECD adatait ismertetve az MRSZ vezetője elmondta, 2004 és 2012 között az egészségügyre fordított közkiadás GDP-arányosan 4,4 százalék volt, szemben a visegrádi országok átlagos 6 százalékával. Dénes Tamás úgy véli, a kormányzati kommunikáció ellenére a 2015-ös költségvetésben az egészségügyre fordított kiadások nominálisan nem változtak.

Az elnök arról is szólt, hogy míg Csehországban 356, Ausztriában pedig 480 orvos jut 100 000 betegre, addig Magyarországon mindössze 240. Dénes Tamás szerint nagyon vékony jégen táncolnak a döntéshozók, mivel egy jó szakember kiképzése minimum 15 év.

A szövetség vezetője kiemelte, hálapénzmentes, fenntartható egészségügyet szeretnének, és meggyőzni a társadalmat, a döntéshozókat és az orvosokat, hogy ennek érdekében kezeljék prioritásként az ágazatot. Hozzátette: sztrájkra egyelőre nem készülnek, tárgyalásos úton kívánják elérni az életpályamodell bevezetését és a bérrendezést. Azt szeretnék elérni, hogy még idén egyezzenek meg ennek részleteiben, hogy a jövő évi költségvetésben már szerepeljen a fedezetük.