Női sorsok a határ mentén, Sátoraljaújhely szomszédságában

Az ukrajnai háború nemcsak lerombolt településeket hagy maga után, hanem emberek millióinak életét is gyökeresen felforgatja. Sátoraljaújhelytől néhány órányira nemcsak a fronton küzdő katonák viselik a fegyveres konfliktus terhét, hanem az otthon maradt nők és gyerekek is, akik félelemben és nélkülözve élnek. Édesanyák mesélték el, miként változtatta meg mindennapjaikat a hosszasan elhúzódó háború.

Számtalan családot szakított szét az orosz–ukrán háború Forrás: AFP

Az orosz–ukrán háború már több mint négy éve tart, és bár a frontvonalak, valamint a bombázott városok listája folyamatosan változik, a civilek helyzete alig javul. Az Amnesty International szerint a tél közepén sokan maradtak hosszú hetekre alapvető ellátás – fűtés, áram és víz – nélkül, egyesek pedig heteken át teljes sötétségben éltek. Mindez ráadásul Magyarország szomszédságában történik, Sátoraljaújhely mindössze néhány tíz kilométerre fekszik attól az országtól, ahol az alábbi történetek mindennaposak – számolt be róla a Boon.

Sátoraljaújhelytől pár órára milliók hagyták hátra mindenüket
(Forrás: AFP)

Nelia, egy fiatal édesanya számára a legkeservesebb pillanat az elmúlt négy évben volt, amikor lánya hatodik születésnapját ünnepelték egy pincében, ahol már két hónapja éltek, miközben Kupjanszkot orosz csapatok tartották megszállás alatt. A kislány a félelemtől dadogni kezdett, és éjszakánként sírva ébredt.

Soha nem fog elmúlni a fájdalom, hogy a lányomnak ezt át kellett élnie 

– mondta. Nelia az utcán hallott az evakuálásról, és mindössze húsz perce volt dönteni. Csak a legszükségesebb dolgokat vitte magával, majd Harkivban kezdtek új életet a nulláról. Munkát keresett, és igyekezett nyugodt körülményeket biztosítani most hétéves lánya számára, aki még mindig rémálmokkal küzd. A kislány egyszer egy filmet látott az Eiffel-toronyról, és azt mondta: ha véget ér a háború, Párizsba szeretne utazni.

Valeria is felidézte a menekülés pillanatait. Myrnohradban, ahol naponta hallatszottak lövések, egy busz érkezett, és a katonák közölték:

Negyven perc múlva indulunk, pakoljanak fel!

Három kisfiával – Sasával, Artyommal és Matvijjal –, valamint egyetlen bőrönddel indultak el az ismeretlenbe.

Egy harmadik édesanya, Viktoriia mindössze húszéves volt, amikor úgy döntött, elmenekül. Két kisgyermeket nevelt, és harmadik gyermekével volt várandós, miközben férje a hadseregben szolgált. A Dnyipropetrovszki régióban éltek, ahol a front már csak néhány kilométerre húzódott, ám sokáig halogatta a döntést. Végül egy napon mintegy húsz robbanás rázta meg a közvetlen környezetüket – ekkor határozta el, hogy elhagyja otthonát.

A fiam minden zajtól megijedt, már attól is, ha valami leesett a konyhában. Már ennyire súlyos volt a helyzet. Mennünk kellett

– mondta. Végül Dnyipróba menekültek, mert az volt közelebb az otthonukhoz. Sok férfit nem önszántából indul a frontra, hanem a TCK emberei gyakran otthonaikból vagy az utcáról szedik össze őket, miközben szeretteik nem tudnak tenni ez ellen semmit.

2024-ben Magyar Péter Kijevbe látogatott, ahol felvételek készültek róla az ukrán hősök emlékfalánál. Az út részletei nem váltak ismertté; annyi tudható, hogy ukrán titkosszolgálati kapcsolattal találkozott, és jó eséllyel Volodimir Zelenszkij környezetével is egyeztetett.

Magyar és Zelenszkij Münchenben

Bár igyekeztek elkerülni annak látszatát, hogy Magyar Péter és Volodimir Zelenszkij találkoztak volna a 2026-os müncheni biztonságpolitikai konferencián, egyikük sem cáfolta ezt. A Tisza Párt elnöke közösségi oldalán több bejegyzést is megosztott Münchenből, köztük azon a napon is, amikor Volodimir Zelenszkij az Ukrajna-házba látogatott.

Borítókép: Számtalan családot szakított szét az orosz–ukrán háború (Fotó: AFP)