Az életpálya csúcsát jelentő kutatótanári szinten pedig 377 ezertől 501 ezer forintig terjedő fizetések várhatók. A pályakezdő gyakornokok illetménye középfokú végzettség esetén 121 ezer forint lesz ősztől, a főiskolai végzettségűek 171 ezer forintot kapnak, az egyetemi végzettségűek pedig 189 ezer forintot. Az emelés a szeptemberi munkáért járó, októberben kiutalt fizetésekben jelentkezik majd először.
A köznevelési államtitkárság arra is felhívta lapunk figyelmét, hogy a pluszpénz a már megemelt bérekre épül rá, hiszen idén januárban már negyedik alkalommal növekedtek a pedagógusbérek. Az életpályamodell bevezetése óta sokak már 50-60 százalékkal több pénzt visznek haza, mint a megelőző időszakban, de vannak, akiknél a 80 százalékot is meghaladja a bruttó növekmény. A szaktárca által idézett példákból kiderül, hogy egy 28 éves szakmai tapasztalattal bíró, alapfokú művészetoktató osztályfőnöki és intézményvezetői pótlékkal együtt, pedagógus II. fokozatban a korábbi bruttó 203 ezer helyett 381 ezer forintot vihet haza, ami összesen 88 százalékos emelkedés.
Egy 16 éve pályán lévő, főiskolai végzettségű napközis nevelőtanár bruttó illetménye pedagógus II. fokozatban jelenleg bruttó 265 ezer forint, 82 százalékkal több, mint az előmeneteli rendszer bevezetése előtt. Mint kiderült, nem csak az évtizedes tapasztalatokkal rendelkezők jártak jól: kollégiumi nevelőtanárként egyetemi diplomával már 3 éves munkatapasztalattal is 237 ezer forintot lehet keresni, ami a korábbi 145 ezerhez viszonyítva 63 százalékos emelkedést jelent.
Ismeretes, a mintegy 160 ezer pedagógusra vonatkozó életpályarendszert 2013 szeptemberétől vezették be, a modell értelmében 2017 őszéig minden tanévkezdéskor emelik a fizetéseket, ezen túlmenően emelés jár a sikeres minősítéseket követő életpálya-fokozat- váltáskor is, és megmarad a háromévenkénti automatikus bérnövekedés is. Mivel az életpályarendszer a kezdetekkor mindenkit azonos fokozatba sorolt, a szakvizsgával vagy tudományos fokozattal rendelkező pedagógusok könnyített lehetőséget kaptak, hogy mielőbb kategóriát válthassanak, és a minősítésre való jelentkezés során elsőbbséget élveznek a nyugdíj előtt állók is. Idén januárban 22 ezer pedagógus váltott fokozatot: 17 551 fő került pedagógus II. fokozatba, 5195 fő pedig mesterpedagógus lett. Előbbiek esetében 8 százalékos a bérnövekedés tavaly decemberhez képest, míg utóbbiaknál 25-30 százalék.
Czunyiné Bertalan Judit köznevelési államtitkár az MTI-nek nyilatkozva nemrég arról is beszélt, hogy a béremelés szeptembertől kiterjed pedagógus szakképzettségű, de nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozókra (pl. laboránsok, asszisztensek) is, ezen kívül dolgozik a tárca a szakképesítés nélküli iskolai alkalmazottak mielőbbi bérrendezésén is. A jövő évi minősítési eljárásokra az Emmi tájékoztatása szerint április 30-ig kell jelentkezni, és november 30-ig kell elkészíteni a tanári életút dokumentumait bemutató portfóliót. Fontos tudni, hogy az életpályamodell értelmében legkésőbb 2018-ig minden köznevelésben dolgozó pedagógusnak, pedagógiai szakértőnek és pedagógiai előadónak részt kell vennie legalább egy minősítési eljárásban vagy minősítő vizsgán. Ez alól csak azok kivételek, akik 2023-ig elérik a nyugdíjkorhatárt. Az államtitkárság tájékoztatása szerint az idén 38,5 milliárd forinttal jut több pedagógusbérre az állami központi költségvetésből, mint tavaly, a többletráfordítás amúgy 2012-höz képest már meghaladja a 200 milliárd forintot.
A pedagóguspálya népszerűsítése érdekében a leendő tanárok már tanulmányaik idején anyagi támogatást kapnak az államtól: a Klebelsberg képzési ösztöndíj a választott szaktól függően havi 25–75 ezer forintot jelent a pedagógushallgatóknak, amennyiben az érintettek vállalják, hogy diplomaszerzést követően elfogadják az állami iskolarendszerben nekik felajánlott állást. Az idei tanévben több mint ötszáz hallgató nyerte el az ösztöndíjat.
