Autóbérlés irreális áron

Híd a munka világába program: egyre gyanúsabb tételek. Havi félmillióért béreltek egy-egy Opel Corsát.

Az ORÖ a leghátrányosabb helyzetű romáknak szánt pénzből csaknem 30 millió forintot költött tíz gépkocsi bérlésére. A főként Opel Corsákat fél évre vették bérbe, darabonként hárommillió forintért, vagyis havonta ötszázezer forintos költségért.

Ehhez képest – a lapunk birtokába került dokumentumok alapján – a Türr István Képző és Kutató Intézet kevesebb mint 250 ezer forintos havi bérleti díjért használhatott szintén egy Opel Corsát. A szervezet csupán egy autót bérelt a Europcar nevű társaságtól, vagyis a több autó bérlésekor esetleg igénybe vehető csoportos kedvezményt sem tudta kihasználni. Az Opel bérleti díja ennek ellenére összesen 725 ezer forint volt három hónapra.

Összehasonlításképp megnéztük egy másik vezető autókölcsönző kínálatát is. A Sixt autókölcsönzőnél szintén feleakkora összegért lehet Opel Corsát bérelni, mint amennyit az ORÖ költött. A cég kiegészítő casco biztosítással és navigációs rendszerrel felszerelt Opel Corsáit körülbelül 250 ezer forintért lehet kibérelni egy hónapra, kedvezmények nélkül.

A csaknem ötmilliárd forintból megvalósuló programban nem az autóbérlés az egyetlen gyanús tétel. A 2013-ban indult Híd a munka világába program kapcsán felvetődött, hogy nem a célnak megfelelően használhatták fel a pénzeket.

Mások mellett több száz millió forintért vásároltak ingatlanokat, irreálisan magas összegeket költöttek informatikára és bútorbeszerzésre is. A program forrásaiból hárommilliárd forintot a roma szervezet költ el, a Türr István Képző és Kutató Intézet pedig az LMP közérdekűadat-igénylése alapján 620 millió forintot.

Az uniós program forrásainak felhasználása miatt vizsgálatot tartott az Emberi Erőforrások Minisztériuma, s az autóbérlés, valamint a bútorbeszerzés miatt a tárca szabálytalansági eljárást kezdeményezett. Továbbá az ORÖ autóbérlése és egyéb pénzköltései miatt több feljelentés is érkezett a hatóságokhoz. Hadházy Ákos LMP-s képviselő tett feljelentést, ám azt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elutasította. A Nemzeti Nyomozó Iroda vizsgálja viszont az ORÖ „alternatív vizsgálóbizottságának” feljelentését, amely hivatali viszszaélés, sikkasztás, hűtlen kezelés és hanyag kezelés miatt fordult a hatóságokhoz. Emellett pedig a hűtlen kezelés gyanúja miatt indított nyomozást nemrég a rendőrség az ORÖ ellen, a foglalkoztatási programtól független ügyben.

Az „alternatív vizsgálóbizottság” a minap azt is bejelentette, újabb feljelentést tesznek, ezúttal az ORÖ gazdálkodása miatt. Szerintük ugyanis egyebek mellett több mint százmillió forintot fizethetett ki a szervezet fiktív utazási költségként olyan közmunkásoknak, akik csak papíron kapták meg a pénzt. Bemutattak egy egri közmunkást is, akinek a nevére ötszázezer forintot számoltak el üzemanyagköltségként, ám a férfinak sem autója, sem jogosítványa nincs. Tegnap a szervezet gazdasági vezetője, Bence Gáborné közölte, téves adatok alapján vádaskodnak. – A több száz milliós tételek abszurdak, hiszen az ORÖ évi 235 millió forintból működik – mondta. Hozzátette, szerinte az sem igaz, hogy közfoglalkoztatottaknak ötszázezer fontot fizettek volna ki útiköltség címén. – Két 250 forintos buszjegyről szól a történet, a félmillió forint helyett ötszáz forintot fizettek ki – mutatott rá.

A Hír Televíziónak az ügyről az emberi erőforrások minisztere, Balog Zoltán tegnap úgy nyilatkozott, a minisztériumnak csak arra volt hatásköre, hogy az uniós források felhasználását ellenőrizze. Hangsúlyozta, találtak szabálytalanságokat, és emiatt eljárást is indítottak. A politikus szerint a gellérthegyi 200 milliós székházvásárlás kivizsgálása nem a tárca feladata. – Azt, hogy a romák is vásárolhatnak-e székházat uniós pénzből a Gellérthegyen, vagy sem, döntse el mindenki maga. Ha megfelel a kiírásnak, s a vizsgálóbizottság azt állította, hogy igen, akkor a kiírásnál kell keresni, hogy egy ilyen programhoz kell-e és ott ilyen székház. Ez nem az én hatásköröm – érvelt Balog.