Kedden törvényt módosított a parlament, hogy a brókerbotrányban érintett vállalatok cégcsoportjai, valamint mások mellett vezetői, felügyelőbizottsági tagjai és egyes könyvvizsgálói vagyonukkal is felelősséget vállaljanak az okozott károkért.
Még aznap nyilvánosságra hozták Tarsoly Csaba, a Quaestor-csoport tulajdonosának Orbán Viktor miniszterelnökhöz írott március 9-ei levelét, amelyben állami segítséget kért, mondván a refinanszírozáshoz nem elégségesek a csak piaci eszközök. A Quaestor-vezér felsorolásban összesítette, hogy miért éri meg az államnak, ha kölcsönad a cégnek.
Szerdán a fővárosi főügyész közölte: eddig 160 milliárd forintnyi vagyont sikerült lefoglalni a Quaestor-ügyben.
Április 1-jén megkezdte működését az Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. (ENKSZ) a gázüzletágban. Németh Lászlóné, a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyekért felelős államtitkár elmondta, hogy az immár országos lakossági gázszolgáltatóvá vált Főgáz Zrt. saját és a postai ügyfélszolgálatokon, összesen 300 helyen várja a költségeik csökkentésére törekvő, átjelentkezni kívánó fogyasztókat.
Péntek hajnalban újraindult a menetrend szerinti vonatközlekedés a budapesti Déli pályaudvaron, miután a kivitelező a héten végzett az alagutat övező támfal és rézsű ideiglenes helyreállításával.
A magyar miniszterelnök háromnapos hivatalos látogatásán megbeszélést folytatott kazah kollégájával, Karim Maszimovval is. Közös sajtótájékoztatójukon Orbán a magyar–kazah kapcsolatépítésről szólva kiemelte: ennek a zászlóshajója a magyar olajipari cég, amely együttműködik Kazahsztánnal. Megállapodtak arról is, hogy a két ország közötti közvetlen légi járat megteremtésének segítésére légügyi egyezményt kötnek, és a kormányfő hangsúlyozta a nukleáris együttműködés jelentőségét a mérnöki szolgáltatások területén is.
Megegyezésre jutottak az iráni atomprogramról tárgyaló felek a jövendő megállapodás alapvető pontjairól – közölte csütörtök este a német külügyminisztérium a Twitteren. Irán és a hatok – az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) öt állandó tagja és Németország – egyebek mellett abban állapodtak meg, hogy Teherán a következő tizenöt évben nem épít egyetlen olyan új létesítményt sem, amely alkalmas urándúsításra, valamint ugyanezen időszakra felhagy az urán 3,67 százalékosnál magasabb szintre való dúsításával.