Nyilvánosságra hozta a Kormány.hu Tarsoly Csaba, a Quaestor-csoport tulajdonosának Orbán Viktor miniszterelnökhöz írott március 9-ei levelét. „Az elmúlt napokban jelentkezett vállalati kötvényeladási hullám a Quaestor-csoportot is elérte, ilyen módon további finanszírozásunk ellehetetlenült, annak folytatása felelőtlenség lenne” – írta Tarsoly. Úgy értékelte az akkori állapotokat, hogy „nincs Buda-Cash helyzet”, az ügyfelek pénz- és értékpapírvagyona rendelkezésre áll a Quaestor Értékpapír Zrt.-nél, de a forgalmazó a kötvényeket saját forrásból nem tudja megvásárolni, ezért kénytelen csődöt jelenteni.
Amellett, hogy levelében elismeri, a kialakult helyzetért őt terheli a felelősség, Tarsoly a közvéleményre hivatkozva már az írás első harmadában felveti az állami felelősség kérdését is.
A Quaestor-vezér levelében állami segítséget kért, mondván a refinanszírozáshoz nem elégségesek a csak piaci eszközök: hitelért folyamodott az államhoz, annak valamilyen pénzügyi szolgáltatójához. A felvetett megoldás szerint a hitelező a Quaestornak kölcsönadott pénzből „egyidejűleg állampapírt jegyez, így a pénz azonnal visszakerül a költségvetésbe. A kötvénytulajdonosokkal a csődeljárás keretében, a kötvények állampapírra történő cserélésével rendezni lehet a követelést.”
Tarsoly azt írta: fedezetül a meglévő ingatlanok és befektetések, valamint a folyamatban lévő ingatlan- és egyéb innovatív projekt porfólió szolgál, 300 milliárd forint értékben. Ezt „egy zártkörű alapba koncentrálja, amelynek befektetési jegye a magyar állam valamely vagyonkezelőjéhez kerülhetne”, amelynek működését az állam irányítaná a megtérülés biztosítása érdekében. Emellett a megoldási javaslat része volt, hogy a Quaestor racionalizálja a működését és átadja vagy értékesíti a tevékenységei nagy részét, továbbá „csak a portfólió hasznosítására, valamint a projektek megvalósítására fókuszál”.
A Quaestor-vezér felsorolásban összesítette, hogy miért éri meg az államnak, ha kölcsönad a cégnek. Többek között olyan tételek szerepelnek a listán, mint a kormányba vetett bizalom erősödése az ötvenezer ember megkárosodásának elkerülése révén, vagy 800 munkahely megőrzése, újrateremtése.
Két hét telt el a Quaestor-ügyben a nyomozás március 11-ei elindítása és a között, hogy az NNI csütörtökön három embert gyanúsítottként hallgatott ki, majd vasárnap mindhárman előzetes letartóztatásba kerültek. A büntetőügyben a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Korrupciós és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály Korrupciós Bűnözés Elleni Osztálya jár el különösen jelentős kárt okozó csalás bűntette és más bűncselekmények miatt.
Korábban több portál is cikkezett arról, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) alá tartozó több állami vállalat is a Quaestornál tartotta a pénzét, illetve hogy a KKM épp a bukás előtt kiszállt. A minisztérium válaszul több közleményben is kijelentette: a tárca és háttérintézményei a Quaestor anyagi helyzetével kapcsolatban semmilyen törvénytelen információnak nem voltak birtokában, és semmilyen információt nem titkoltak el. Orbán Viktor miniszterelnök ugyanakkor egy sajtótájékoztatón úgy nyilatkozott, hogy „én rendeltem el a minisztériumok pénzkivételét”. Ezzel kapcsolatban Szijjártó Péter hétfőn megerősítette, hogy a KKM, valamint az intézményei a miniszterelnök utasításának megfelelően jártak el, amikor megszüntették számláikat a Quaestor brókercégnél, ennek köszönhetően az adófizetőket nem érte kár.
