Az erős ország nem kerülheti ki a kínai kapcsolatokat

A magyar–kínai kapcsolatok kérdése nem pártpolitikához kötött.

A szegedi Szent-Györgyi Albert Agórában rendezett beszélgetésen Szijjártó Péter kifejtette: évek óta nagy erőfeszítéseket tettek a keleti világgal, ezzel együtt az ott legdinamikusabban növekvő gazdasággal, Kínával való stratégiai kapcsolatok kialakításáért. Ennek eredményeként megnőtt a hazai export a keleti országba és egyre több kínai tőke is megjelenik Magyarországon – tette hozzá.

Felidézte: 2010 óta több olyan intézkedést hoztak, melyek a magyar–kínai kapcsolatok fejlődéséhez vezettek. Ezek eredményeként tavaly minden idők legmagasabb magyar exportját érték el Kínában, ezzel 2,2 milliárd dollárnyi exportot realizálva. Ez azt jelenti, hogy a keleti nyitás stratégia Kína irányába export oldalon sikeres. Emellett arra is törekedtek, hogy a kínai tőke is megjelenjen Magyarországon. Ennek bizonyítékai például a Huawei és a Wanhua is, melyek komoly erővel rendelkeznek már az országban, és a Bank of China is jelen van, ma Magyarországon csaknem 3,5 milliárd dollárnyi kínai termelő tőke van jelen – mondta a miniszter.

Szijjártó Péter hozzátette: mindez beleillik abba a célkitűzésbe, amelyet „úgy fogalmaztunk meg, hogy amikor a kínaiak európai jelenlétben gondolkodnak, akkor Magyarországra kapuként tekintsenek, és az európai gazdasági igényeket innen próbálják meg kiszolgálni”.

Az eseményen a miniszter a jövőbeli együttműködésekben az élelmiszeripar fontosságát és Kína két, Nyugat-Európába irányuló kereskedelmi útvonalának Magyarországon áthaladását hangsúlyozta. Hozzátette: jelenleg a világban egyre nagyobb a verseny a kínai piacért és a kínai tőkéért.

Ujhelyi István, az SZTE Konfuciusz Intézetének alapító elnöke, szocialista EP-képviselő szintén a kormányokon átívelő stratégiai érdeket hangsúlyozta a beszélgetésen. Szerinte a két ország közötti sikerhez a hazai döntéshozóknak egy megbízható és biztonságos környezetet kell teremteniük a kínai befektetőknek. A képviselő az élelmiszeripar és a kereskedelmi út lehetőségeinek kihasználását szorgalmazta a kormánypárti politikusnak, illetve a turizmus jelentőségét is megemlítette. Azt is javasolta, hogy erősítsék Magyarországot, mint brandet, hogy a kínai vásárlók a magyar termékeket válasszák.

A beszélgetés előtt a Konfuciusz Intézet további munkáját meghatározó két fontos dokumentumot írtak alá. Az egyik egy szándéknyilatkozat, mely szerint az SZTE Konfuciusz Intézete a Szegedi Tudományegyetemmel közösen egy Kínai Központot hoz létre, amely oktatási, innovációs és külkapcsolati feladatokat lát majd el. A másik dokumentum pedig egy egyetértési nyilatkozat, amely az SZTE Konfuciusz Intézetnek a magyar–kínai turisztikai, oktatási, kulturális és humán kapcsolatok erősítésében betöltött szerepére vonatkozik.

A Szegedi Tudományegyetemen 2012-ben jött létre a Konfuciusz Intézet, amely aktív szerepet vállal az alkalmazott kínai nyelvoktatásban, továbbá a turisztikai kapcsolatok fejlesztésében.