A szöveghez fűzött hatásvizsgálati lap szerint a törvénymódosítás előzménye, hogy az EU három új, a közbeszerzésekre vonatkozó irányelvet fogadott el. Az új közbeszerzési tárgyú irányelveket a tagállamoknak főszabály szerint legkésőbb 2016. április 18-ig, az elektronikus közbeszerzésre vonatkozó részeket a központi beszerző szervek tekintetében 2017. április 18-ig, valamennyi ajánlatkérő szervezetre vonatkozóan pedig 2018. október 18-ig kell átültetniük saját jogrendszerükbe.
Az előterjesztő az új törvény fő hatását abban jelöli meg, hogy lehetővé teszi a közbeszerzések stratégiai felhasználását. Az ajánlatkérők a közbeszerzési eljárásokban való részvétel jogát fenntarthatják védett munkahelyek és olyan gazdasági szereplők számára, akiknek fő célja a megváltozott munkaképességű, fogyatékkal élő vagy hátrányos helyzetű személyek társadalmi és szakmai integrációja, vagy úgy rendelkezhetnek, hogy a szerződéseket a védettmunkahely-teremtési programok keretében kell teljesíteni. Ennek feltétele, hogy az ilyen munkahelyek, gazdasági szereplők vagy programok alkalmazottainak legalább 30 százaléka megváltozott munkaképességű, fogyatékkal élő vagy hátrányos helyzetű munkavállaló legyen.
A társadalmi hatások közül a tervezet készítői kiemelik, hogy a tervezet szerinti szabályozás új eleme az új vagy továbbfejlesztett termékek, szolgáltatások, technológiák kialakításának elősegítése, amelynek érdekében lehetőség van innovációs partnerség létrehozására olyan módon, hogy az képes legyen a szükséges piaci kereslet generálására, a piac lezárása nélkül ösztönözve az innovatív megoldás kialakítását.
Ezen túl a közbeszerzési eljárások előkészítése és az ajánlatok bírálata során a fenntarthatósági szempontok érvényesítésére ad lehetőséget a tervezet.
Megjegyzik azt is, hogy az új szabályok rendelkeznek a nyilvánosság biztosításáról, módosítják az alkalmassági követelményeket, illetve szabályozzák az elektronikus közbeszerzés működését, amivel elősegítik a transzparencia és a minél szélesebb körű verseny megvalósulását.
Az értékelési szempontok új szabályai, a minőségalapú kiválasztási szempontok alkalmazása közvetetten hozzájárulnak a minőségi munkát végző vállalkozások versenyképességének fokozásához, az ajánlatkérő rendelkezésére álló forrás fejében a legjobb, minőségi beszerzési eredmény eléréséhez. A kis- és középvállalkozások sikeres részvételét segíti és versenyképességüket erősíti az adminisztratív terhek csökkentése, az előírható alkalmassági követelmények és szerződéses biztosítékok korlátozása – áll a dokumentumban.
