A Nemzeti Emlékezet Bizottságát az alaptörvény hozta létre, működésének jogi alapját pedig egy 2013-as önálló törvény rögzítette. A tavalyi évről szóló beszámoló szerint a NEB szándéka egyfelől ápolni a kommunista diktatúra áldozatainak emlékét, feltárni a társadalom veszteségeit, az egyéni és kollektív traumákat, másfelől a diktatórikus hatalomgyakorlás működési mechanizmusainak megismerhetővé tétele érdekében bemutatni, milyen is volt a pártállam formális és informális gyakorlata a mindennapokban.
A NEB a szabályozás szerint megállapításokat, jogalkotási javaslatokat tesz, jelentéseket készít, amelyekkel elősegíti a kommunizmus bűneinek feltárását, és ezzel a demokratikus jogállamiság kiteljesedését.
A bizottság kutatásai nyomán indokolt esetben büntetőeljárást kezdeményez a legfőbb ügyésznél. A NEB kutatással alátámasztott átfogó jelentésben határozza meg és teszi közzé, mely szerepek, megbízatások, foglalkozások, tisztségek betöltése minősül kommunista hatalombirtoklásnak, és mely szervezetek minősülnek kommunista hatalombirtokosnak. Továbbá a NEB az ezekkel kapcsolatos személyes adatokat is közzéteszi. A bizottság ezzel kapcsolatos tényállításai, magyarázatai, értékelései bíróság vagy más hatóság előtt önálló jogorvoslattal nem támadhatók.
Az Országgyűlés 2014 elején az ötfős testület elnökévé Földváryné Kiss Rékát, tagjává Ötvös Istvánt és Soós Viktor Attilát választotta kilenc évre, továbbá az Akadémia elnöke Bank Barbarát, az igazságügyi miniszter pedig Máthé Áront delegálta a bizottságba. A NEB tagjai 40 év körüli kutatók – a törvény nem teszi lehetővé, hogy 1972 előtt születettek a bizottságba kerüljenek.
A bizottság különböző témákban az alapkutatásokra szakértői munkacsoportokat hozott létre. A munkacsoportokat a NEB egy-egy tagja vezeti, a munkacsoportokban a NEB 40 fős hivatalának 15 főállású kutatója, illetve mintegy félszáz külső szakértő dolgozik.
A pártállam belügyi szerveivel foglalkozó munkacsoport eddig elért eredményei közé tartozik a rendvédelem 1953-1989 közti parancsnoki karának, illetve a tárcát irányító legfontosabb személyeknek a beosztások szerinti azonosítása. Megkezdődött az egykori vezetők életrajzának összeállítása. Hasonló kutatások folynak többek között az állambiztonság területén is.
A NEB kutatásai kiterjednek olyan kérdéseikre is, hogy miként és milyen mértékben határozta meg a szovjet jelenlét Magyarország életét, mikor, milyen testületek és mely személyi körök tartoztak a hatalmi elitbe, miként érvényesült a pártirányítás, pártellenőrzés az élet különböző területein. Önálló projekt tárja fel, miként zajlott le a kommunista hatalomátvétel vidéken és ez milyen következményekkel jár. Az 1945-ös évfordulóhoz kapcsolódva ismeretterjesztő honlapokat indít a bizottság, melyeken több száz korabeli dokumentum tekinthető meg.
A NEB megkezdte az 1944-45-ben Szovjetunióba kényszermunkára hurcoltakkal kapcsolatos iratanyag feldolgozását és részt vesz a Gulag Emlékbizottság munkájában, továbbá együttműködik számos határon túli intézménnyel és kutatóval, az ottani magyar kisebbségek huszadik századi történelmének jobb megismerése érdekében.
A diktatúra még élő áldozatai – például munkatáborokba deportáltak, kitelepítettek – érdekében a bizottság koncepciót készített, melynek célja, hogy a mindenkori átlagos nyugdíjjal sem rendelkező egykori üldözöttek járandóságát legalább erre a szintre emeljék fel.
A NEB, illetve hivatalának büdzséje nem csökkenthető, tavaly félmilliárd forint volt, idén mintegy 600 millió, elnöke államtitkári, tagjai helyettes államtitkári díjazásban részesülnek.
