Új szuperkamerák pásztázzák a magyar utakat

Élőben teszteltük az intelligens kamerarendszert, és azt is megtudtuk, mit remélnek tőle a rendőrök.

Mintegy két hete vannak üzemben az új szuperkamerák a Véda Közúti Intelligens Kamerahálózat elnevezésű, 14 milliárd forintos összértékű projekt részeként, egyelőre korlátozott funkciókkal.

Kecskeméten élőben is láthattuk a kamerák működését, az itteni rendőrségi forrásaink elmondták, hogy az új, „mindent látó” kamerák hírére jelentősen visszaesett a szabálysértések száma. Helyi rendőrök beszámolóiból úgy tudjuk, hogy Kecskemét belvárosában egyébként a 100 kilométeres óránkénti sebességtúllépés egyáltalán nem kirívó, bár a többség, a nem notórius gyorshajtók éppen csak átlépik a megengedett sebességhatárt.

Rövid időre kézbe is vehettük a szóban forgó intelligens kamerát, a működését is megmutatták. A piros karika akkor változik zöldre, ha a kamerarendszer „befogta” az autót, és ha vétséget észlel a kamera, a képernyőn azonnal megjelennek a jármű adatai: a rendszám, a forgalmi engedély lejárata, sőt elméletileg még azt is tudni fogja a rendszer, hogy az autó lopott-e – bár a kecskeméti szemlén csak bemutató, forgalommérő jelleggel használták a kamerákat.

„A változtatható helyű, komplex közlekedési ellenőrzési pontok jelenleg csak a gyorshajtások dokumentálására alkalmasak” – magyarázta az MNO-nak Jámbor István, az ORFK közlekedésrendészeti osztályvezetője. Azonban a projekt második lépcsőjében már a kamera minden rendeltetését alkalmazni fogják élesben. Ekkor már nemcsak sebességtúllépést, hanem a piros lámpán áthaladást, a kötelező haladási irány figyelmen kívül hagyását, a záróvonal átlépését vagy a biztonsági öv használatának hiányát is látják majd. „Ez valamikor az idei év harmadik negyedévében várható” – fogalmazott Jámbor.

De még ez is csak egy eleme egy nagyobb közúti intelligens kamerahálózatnak – hiszen az ország mintegy 130 pontján 365 forgalmi sávot ellenőrző, kiépített rendszert is üzembe helyeznek, amelyekből minden kamera alkalmas lesz az összes fenti jogsértés dokumentálására, vázolta portálunknak az osztályvezető.

A kamerák kizárólag a jogsértésről készítenek felvételt, azaz csak a vétkes járművekről és annak jogsértést elkövető sofőrjéről, tehát más személyekről nem készül kép – válaszolta a rendőralezredes a személyiségi jogok esetleges megsértését illető kérdésünkre.

A Véda beüzemelésével a hatóságok elmondása szerint nem a bírságolás a cél, hanem hogy a közlekedésben résztvevők betartsák a szabályokat, hogy elkerülhetők legyenek a balesetek. Ennek az uniós finanszírozású fejlesztésnek is egyik értékmérője, hogy eredményeként csökken-e a közlekedési, főként a halálos balesetek száma. A közlekedők remélhetőleg a büntetéstől tartva igyekeznek elkerülni a szabálytalankodást, és így sok baleset megelőzhető lesz. Jámbor felhívta rá a figyelmet, hogy hazánkban 2008 és 2013 között mintegy felére csökkent a közlekedési balesetekben elhunytak száma, ugyanakkor 2014-ben a tavalyelőttinél többen, 626-an veszítették életüket. A szándék pedig az, hogy például a kamerarendszer kiépítésével visszatérjen a korábbi, csökkenő tendencia.

Az intézkedésektől jellemzően hosszú távon várják a kedvező hatást, ahogy az Európai Unió is 2020-as határidővel rögzítette azt a célkitűzést, hogy a 2011-es évhez képest sikerüljön az akkori felére leszorítani a személyi sérüléses balesetek mennyiségét, azon belül is a halálos kimenetelűek számát; ennek megfelelően legalább egy ötéves időszakot kell megvizsgálni. „Ugyanakkor fontos azt is figyelembe venni, hogy a balesetek számának alakulását számos tényező befolyásolja” – tette mindehhez hozzá Jámbor István.

„Gyakorlatilag március 26-án nulla órától állnak éles üzemben a Véda kamerái, az általuk felfedett szabálysértések nyomán már többen is kaptak bírságot – mutatott rá a rendőrtiszt –, hiszen a jogsértések adatai 12 órán belül ott vannak az eljáró hatóságnál, tehát már másnap a postán lehet a bírságról szóló végzés.”