A Véda beüzemelésével a hatóságok elmondása szerint nem a bírságolás a cél, hanem hogy a közlekedésben résztvevők betartsák a szabályokat, hogy elkerülhetők legyenek a balesetek. Ennek az uniós finanszírozású fejlesztésnek is egyik értékmérője, hogy eredményeként csökken-e a közlekedési, főként a halálos balesetek száma. A közlekedők remélhetőleg a büntetéstől tartva igyekeznek elkerülni a szabálytalankodást, és így sok baleset megelőzhető lesz. Jámbor felhívta rá a figyelmet, hogy hazánkban 2008 és 2013 között mintegy felére csökkent a közlekedési balesetekben elhunytak száma, ugyanakkor 2014-ben a tavalyelőttinél többen, 626-an veszítették életüket. A szándék pedig az, hogy például a kamerarendszer kiépítésével visszatérjen a korábbi, csökkenő tendencia.
Az intézkedésektől jellemzően hosszú távon várják a kedvező hatást, ahogy az Európai Unió is 2020-as határidővel rögzítette azt a célkitűzést, hogy a 2011-es évhez képest sikerüljön az akkori felére leszorítani a személyi sérüléses balesetek mennyiségét, azon belül is a halálos kimenetelűek számát; ennek megfelelően legalább egy ötéves időszakot kell megvizsgálni. „Ugyanakkor fontos azt is figyelembe venni, hogy a balesetek számának alakulását számos tényező befolyásolja” – tette mindehhez hozzá Jámbor István.
„Gyakorlatilag március 26-án nulla órától állnak éles üzemben a Véda kamerái, az általuk felfedett szabálysértések nyomán már többen is kaptak bírságot – mutatott rá a rendőrtiszt –, hiszen a jogsértések adatai 12 órán belül ott vannak az eljáró hatóságnál, tehát már másnap a postán lehet a bírságról szóló végzés.”
