A kormányfő szavai szerint az „ideológiai rögeszmék” helyett a valóság problémáival kell foglalkozni, és „saját válaszokat kell adnunk a bennünket foglalkoztató problémákra”. Magyar találmányokat példaként hozva utalt arra, hogy a különös magyar észjárás nem áll meg a tudomány és a kultúra határainál, hanem beköltözik a politika és a közélet világába is.
Orbán Viktor szerint túl kell látni Magyarország és Európa határain, nyitottan, fogékony lelkülettel kell tekinteni mindarra, ami a világban történik. Aki nem figyel, nem fogja megérteni, mi történik, vesztese lesz a változásoknak – összegezte a miniszterelnök, aki több példát említett a rend megdőlésére, és kiemelte azt is, hogy a világgazdaság központja egyre inkább keletre tevődik át.
Európa tétovázik – jelentette ki, s ezt annak tulajdonította, hogy a kontinens elbizonytalanodott saját identitásával, céljaival kapcsolatban. „A párizsi terrormerénylet sokkolta a kontinenst, de senki sem lehet biztos abban, hogy az ezt követő vajúdásból alkalmas válaszok fognak megszületni” – értékelt a miniszterelnök, hozzátéve, hogy míg Európa változatlanul a multikulturalizmus, a politikai korrektség és „hasonló bűvszavak varázsában vívja vitáit” például a bevándorlásra vonatkozóan, addig Ausztrália képes megvédeni a határait.
„Egy bizonytalan és kiszámíthatatlan világban nekünk, európaiaknak komolyabban kellene vennünk azokat a válaszokat, amelyeket az életösztöneink diktálnak, ahelyett, hogy a vudu és a tabu világába menekülnénk saját életünk kérdései elől” – hangoztatta. Álláspontja szerint ugyanis Európa ma meglehetősen terméketlen állam- és rendszervitát vív, s ezek aligha csillapodnak majd. Azt is mondta, néha úgy érzi, hogy a vitáknak nagyobb a becsülete, mint a munkának, ez esetben viszont Európa lemarad, mert amíg Európa vitázik, addig a Kelet dolgozik.
A kormányfő kitért arra is, hogy huszonöt évvel ezelőtt, amikor Magyarország visszaszerezte az önrendelkezését, nem gondolta, hogy ez a pillanat egy húszéves huzavona kezdetét jelenti, s nem lesz elég akarat és erő véghezvinni azokat a szükséges, hatalmas és mélyreható változásokat, amelyekkel Magyarország a kommunizmus után ismét erős, büszke, keresztény, nyugati és polgári berendezkedésű országgá válhat.
„Lesajnált és reménytelen helyzetből, külföldi támadások és kritikák közepette fogtunk munkához öt évvel ezelőtt” – vélekedett a miniszterelnök, aki szerint a 2014-es választás visszaigazolta, hogy jó irányba indult az ország. Kifejtette: 1800 nap alatt leküzdötték a gazdasági válságot, megteremtették a pénzügyi stabilitás feltételeit, csökkentették az államadósságot, új alaptörvényt hoztak, megerősítették a magyarok összetartozását, több százezer embert mentettek ki az adósrabszolgaságból. További feladatként jelölte meg az oktatási rendszer átalakítását, és brit példára hivatkozva méltatta, hogy ma már fel lehet vetni a teljes foglalkoztatást és azt, hogy a keményen dolgozó emberek ne csak a hírekben találkozzanak gazdasági sikerekkel, hanem az életükben is érezzék.
Értékelése szerint Magyarország abban a helyzetben van ma, amit huszonöt éve kívánt, s a választásig hátralévő három évben elsöprő parlamenti többség, nagy támogatottság és akcióképes kormányzat áll rendelkezésre.
Orbán Viktor megköszönte a résztvevőknek, hogy pártfogói Magyarországnak a világban, és azt kérte tőlük, hogy mondják el mindenhol: a kormány sikerre viszi a polgári berendezkedés programját.
A résztvevők ezt követően egyebek mellett országimázsról, turizmusról és innovációról kérdezték a kormányfőt. A Magyarország megítélését firtató kérdésre azt felelte, hogy egy nagyon erős, magát progresszívnek tartó szellemi irányzat van jelen mindenütt, ami a korlátok lerúgásában látja a szabadság kiteljesedését, s ezzel Magyarország nem ért egyet és nem is fogja azt hazudni, hogy egyetért.
A Magyarország Barátai Alapítvány 2011-ben jött létre azzal a céllal, hogy a világban élő magyarságot tájékoztassa és világszerte bevonja az embereket a magyarok által végzett sikeres társadalmi, kulturális, gazdasági és tudományos tevékenységekbe.
