Orbán: Magyarországnak nem szabad félnie

A miniszterelnök szerint a magyar politikai elitnek érdemes túltekintenie az európai tapasztalatokon.

Az eredmények meg is mutatkoztak: a 2010-es összefogással az ország legyőzte az évszázad árvizét, a kormány beindította a gazdaságot, amely ma már bővül, négymilliónál is többen dolgoznak, az inflációt pedig „mikroszkóppal kell keresni”, anélkül, hogy fennállna a defláció veszélye – sorolta Orbán, majd a munkavállalással kapcsolatban hozzátette: célkitűzésük az Egyesült Államokéhoz hasonló, 70 százalék feletti aktivitási, foglalkoztatási arány.

Kitért kormánya nemzetpolitikájára is, jelezve ezzel kapcsolatban, hogy a diaszpórában, azaz a Kárpát-medencén kívül mintegy 2,6 millió magyar él, akikkel egy jól működő hálózatot kellene létrehozni, így ugyanis értelmet nyerhetne a „világnemzet” kifejezés is. A Magyarország Barátai Alapítványnak éppen ez az egyik legfőbb feladata, hogy „ezeket az utakat járhatóvá tegye” – mondta.

A miniszterelnök szólt arról is, hogy mára egy új, négy alappillérben megfogalmazható közmegegyezés alakult ki a magyar társadalomban és a politikai szereplők között. Közmegegyezés van abban, hogy a munkaképes korú emberek munkából, ne pedig segélyből éljenek. Abban is, hogy aki adósságra alapozza életét, az nem lehet szabad. Abban szintén, hogy a gyermekvállalást és a családokat minden lehetséges, ésszerű módon támogatni kell. A negyedik pillér pedig úgy szól, hogy a határon túl élő magyarok a magyar nemzet teljes jogú tagjai - emelte ki.

Magyarországnak az a célja, hogy a lehető legjobb barátságot építse ki a szomszédos országokkal – mondta Martonyi János külügyminiszter a Magyarország Barátai Alapítvány hétfői konferenciáján Budapesten. A miniszter hangsúlyozta: a külpolitika alapvető célja a barátok szerzése, országok, nemzetek barátságát igyekeznek elnyerni. A külpolitikában a lehető legjobb viszonyt kell kiépíteni mindenkivel, aki erre érdemes – vélekedett, hozzátéve: a legfontosabb, hogy a szomszédos országokkal legyenek jók a kapcsolatok.

Úgy fogalmazott: mivel a történelem és a földrajz közbeszólt, az a sajátos helyzet állt elő, hogy a kulturális értelemben vett magyar nemzet a térség több országában van jelen. Kiemelte: Magyarország tudomásul vette a területek elvesztését, de kéri, hogy a szomszédos országok is vegyék tudomásul, hogy azokkal a területekkel igen jelentős magyar közösségeket is kaptak. Ez az alapja a barátság kiépítésének az országok között – tette hozzá.

Mint mondta, minden szomszédos országban az ottani magyar közösség határozza meg a saját stratégiáját, és azt a mindenkori magyar kormánynak támogatnia kell. Martonyi János beszélt arról is, hogy a magyarság a világ majdnem minden országában jelen van, és ez óriási előnyt jelent. „Nem vagyunk egyedül", és ez különleges adottsága az országnak.

Az országok közötti viták rendezéséhez jó keretet ad a közép-európai térség – mondta. Úgy látja, a valóságos együttműködéshez az európai integráció is jó háttér. Arról is beszélt, hogy Magyarország mindent „egyfajta józan szkepszissel" kezel, így az európai integrációt is, de alapvető nemzeti érdeke a részvétel az integrációban. Magyarország igenis érdekelt az épülő, erős Európában, és érdemes erről értelmes, tisztességes vitát folytatni – hangoztatta.

A külügyminiszter kérdésre közölte: a magyar–amerikai kapcsolatokban vannak viták, de „ezek jelentős része félreértéseken, félretájékozódáson és félretájékoztatottságon alapul”. Mint mondta, „szeretettel várjuk Colleen Bradley Bell nagykövet asszonyt”, akit azonban arra kért, hogy „ne előre, mások által megírt forgatókönyvből dolgozzon”, hanem „maga alkosson ítéletet”.

Meg kell őrizni hagyományainkat, kötelességünk beszámolni a világ különböző részein élő magyarok sikereiről és hozzájárulni ahhoz, hogy javuljon a „bruttó nemzeti összközérzet”. Mások mellett ezeket nevezte a Magyarország Barátai Alapítvány célkitűzéseinek Vizi E. Szilveszter kuratóriumi elnök a konferencián.

„A magyar hazaszeretet nem a hollét a függvénye, sokkal inkább a magyar kultúráé” – mondta köszöntőjében az akadémikus. Vizi E. Szilveszter kiemelte: nagy siker, hogy kiváló emberek vesznek részt az alapítvány munkájában: a több ezer tag és a támogatók a világban hozzájárulnak megőrizni a magyar kulturális és szakmai örökséget.

Hidat verve a különböző vélemények közé végre az értelem uralhatja a közbeszédet; napjaink globalizálódó világában a nemzeti értékek megőrzése pedig különösen fontos – mondta az akadémikus, hozzátéve: „A sikeres magyarok saját életútjukkal, tapasztalataik átadásával felhívhatják a mai és a jövő nemzedékeinek figyelmét, hogy a múlt kulturális emlékeinek megőrzése, történelmünk dicső és dicstelen oldalainak felmutatása fontos szerepet játszik az egészséges nemzettudat kialakításában.”

Az ország szeretete, egy kis nép megbecsülése, a magyarság tisztelete fűzi össze azokat, akik a Magyarország Barátai Alapítvány tagjaiként tenni kívánnak az országért – mondta Áder János köztársasági elnök az alapítvány konferenciájának köszöntőjében.

„Magyarország büszke lehet arra, hogy ilyen barátai vannak” – hangsúlyozta az államfő, aki a Sándor-palotában üdvözölte mindazokat az orvosokat, mérnököket, kutatókat, művészeket, professzorokat, menedzsereket, üzletembereket, diplomatákat, akik – mint mondta – azért érkeztek a rendezvényre a világ négy tájáról, hogy hitet tegyenek Magyarország mellett.

A köztársasági elnök tiszteletet parancsolónak ítélte, hogy a résztvevők Magyarország barátaiként határozták meg magukat, és szólt arról is, hogy a barátság egyaránt jelent hűséget, önzetlenséget, együvé tartozást, közös célok és értékek követését, „de azt is, hogy van kire számítani a bajban” – mondta Áder János.