A parlament honlapján olvasható, a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat indoklása szerint az előterjesztés a közfoglalkoztatottak és az őket az elsődleges munkaerőpiacon foglalkoztatni kívánó munkáltatók kapcsolatfelvételét segíti elő. „Egyrészt lehetőséget kíván biztosítani arra, hogy a közfoglalkoztatottak minél nagyobb hányada munkalehetőséghez jusson az egyszerűsített foglalkoztatás keretében, másrészt könnyíti az egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatni kívánó munkáltatók szezonális munkaerő-igényének kielégítését.”
A javaslat részletes indoklása szerint a közfoglalkoztatásból való kizárás oka lehet, ha „a közfoglalkoztatott az egyszerűsített foglalkoztatás keretében felajánlott munkát nem fogadja el [ ], valamint ha a közfoglalkoztatáson kívüli egyéb foglalkoztatási jogviszonya munkavállalói felmondással vagy közös megegyezéssel szűnt meg”. Utóbbi javaslat célja a munkavállalók elsődleges munkaerőpiacon tartása – fűzték hozzá.
A Belügyminisztérium által csütörtökön az MTI-hez eljuttatott közleményben kiemelték: a javaslat tovább erősíti azt a kormányzati szándékot, hogy biztosítva legyen a közfoglalkoztatás lehetősége azok számára, akik munkavégzésre képesek és hajlandók, azonban az elsődleges munkaerőpiacon átmenetileg nem tudnak elhelyezkedni.
„A felmondás vagy közös megegyezés miatti távozás okán a közfoglalkoztatásból kizárás nem jelenti a munkavállalók jogainak korlátozását. Az álláskereső számára felajánlott megfelelő munkahely el nem fogadását a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény is szankcionálja” – tették hozzá.
A tárca szerint mindkét szankciót az indokolja, hogy csak azok szerepeljenek az álláskeresői nyilvántartásban, illetve csak azok dolgozhassanak közfoglalkoztatás keretében, akik rajtuk kívül álló okok miatt nem tudnak elhelyezkedni az elsődleges munkaerőpiacon.
