Kósa: A holokauszt és Trianon is közös ügyünk

Ha valamelyik nemzetrészünket tragédia éri, az közös tragédia, ezt nem lehet máshogy felfogni – mondta.

A politikus a Debrecen és határon túli testvérhitközségeinek tizenhatodik nemzetközi tanácskozásának megnyitóján azt mondta, a holokausztra emlékezéskor egy magyar nemzeti tragédiára emlékezünk, amelynek idején „a zsidó identitású nemzettársainkat óriási veszteség érte, és ezen keresztül bennünket is”.

„Mindenképpen küzdenünk kell azért, hogy az emlékezetünkben közös tragédiaként, ne egy különálló csoport tragédiájaként maradjon meg a holokauszt” – fogalmazott Kósa Lajos, hozzátéve: ha ezt a felfogást tesszük a magunkévá, akkor a magyar nemzet is önmagára fog találni.

A kormánypárti politikus a Debreceni Zsidó Hitközség, a Közép- és Kelet-európai Zsidó Hitközségek és Szervezetek Egyesülete, valamint a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) által szervezett, Élet a holokauszt után című rendezvényen arról beszélt, személyes benyomásai alapján a holokausztról szóló közbeszédet és parlamenti vitákat figyelve úgy lehet érezni, „túlságosan nagy hangsúlyt kap az, hogy ez zsidó tragédia, ehhez képest sokkal kevesebb hangsúlyt kap, hogy ez magyar tragédia is.”

Szavai szerint a kettőt nem szabad elválasztani egymástól, mert aki így gondolkodik, nem érti a magyar nemzet lényegét. Kósa Lajos elmondta, a magyar nemzet nagyon sok magyar és egyéb identitású nép közösséggé alakulásával jött létre, amelyek képesek voltak egyfajta egységet megvalósítani. Emlékeztetett, már az Árpád-házi királyok alatt is jelentős zsidó közösség élt együtt a magyarokkal a nemzet szerves és integráns részeként. „Éppen ezért ha valamelyik nemzetrészünket tragédia éri, az közös tragédia, ezt nem lehet máshogy felfogni” – szögezte le Debrecen korábbi polgármestere. Kifejtette, a nemzet különböző egységeit tekintve Trianon is egyfajta tragédiaként fogható fel, mivel a Kárpát-medencében virágzó magyar zsidó közösségek Trianon után kezdtek el sorvadozni.

„A holokauszt az igazi magyar nemzeti tragédia, hatszázezer magyar polgárunkat semmisítette meg a náci-nyilas téboly, amit soha nem lehet elfogadni” – hangsúlyozta Kósa Lajos. A Fidesz ügyvezető alelnöke egyben csodálatra méltónak és tanulandónak nevezte azt a folyamatot, ahogyan egy ilyen trauma után próbál magához térni egy közösség, és mint fogalmazott, ebben az értelemben a magyar zsidóság példát mutat.

„Az egész holokausztról szóló gondolkodásban a legfontosabb a türelem talán, azoknak kell ezt tudatosítaniuk magukban, akiket koruknál fogva már nem érintett ez a kérdés” – hívta fel a figyelmet.

Heisler András, a Mazsihisz elnöke egyetértését fejezte ki Kósa Lajos szavaival, majd elmondta, a hazai zsidóság mindig is a magyar nemzet része volt. A szervezet elnöke Áder János köztársasági elnök szavait idézve hangsúlyozta: „Auschwitz a legnagyobb magyar temető a világon”.

Az elnök szerint a „tiszta szavakon túl” azon is érdemes elgondolkozni, hogy egy holokausztról szóló, világsikert arató film milyen negatív és méltánytalan hangokat hoz ki a magyarországi sajtóban, illetve a Pázmány Péter Katolikus Egyetem „innovatív” kezdeményezése milyen negatív rezonanciákat vált ki az egyetem hallgatóiból is. „Sokat kell még dolgozni közösen azért, hogy a tiszta szavak a valóságban is a mindannyiunkéi legyenek” – mondta.

A Mazsihisz elnöke beszédében emlékeztetett, Közép-Európa utolsó nagy zsidó közössége a magyarországi, a százezresnek mondott honi közösségen kívül Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Románia és Macedónia zsidó közösségei ötezer lélekszám alatt vannak.

„A történelem mostohán bánt a régió zsidóságával, elüldözte, megölte vagy éppen eladta őket, mi, magyarországiak azonban ma is nagyobb közösséggel, jelentős infrastruktúrával, komoly intézményi háttérrel rendelkezünk” – hangsúlyozta. Hozzátette: a zsidó közösséget nem földrajz, hanem sors- és emlékezetközösség kovácsolja össze, mert „ha baj van, akkor tudjuk, hogy egymásra számíthatunk”.

A szervezet elnöke szerint éppen erre van most szükségük azoknak a kárpátaljai magyar zsidó közösségeknek, akiknek a kelet-ukrajnai háború miatt drasztikusan romlottak az életkörülményei. Heisler András a konferencián jelentette be, hogy a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége adománygyűjtési akciót indított az ottani közösségek megsegítésére. Számukra most a gyógyszerek, az egészségügyi alapellátáshoz szükséges alapeszközök a fontosak – fogalmazott a Mazsihisz elnöke, beszédében segítségre és együttműködésre kérve a konferencia résztvevőit.

Hozzátette, a befolyt adományokból gyógyszereket és gyógyászati segédeszközöket szeretnének vásárolni. A Mazsihisz egy erre elkülönített bankszámlaszámon több százezer forinttal már útjára indította az akciót, a konferencia résztvevői pedig egy az átláthatóságot szimbolizáló üvegdobozban helyezhetik el pénzbeli hozzájárulásaikat.

A konferencia résztvevőit Bosák Nándor, a Debreceni–nyíregyházi Római Katolikus Egyházmegye, valamint Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházmegye püspöke köszöntötte, beszédet mondott Kruppa Tamás, a görögkatolikus egyház területi helynöke, Nemes Ákos, a Hit Gyülekezetének vezető lelkésze, valamint Szabó György, a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány elnöke.

A vasárnapig tartó nemzetközi konferencia keretében előadásokon, kerekasztal-beszélgetéseken és kiállításokon vesznek részt az itthonról és külföldről érkezett zsidó hitközségek képviselői és tagjai.