Örökre búcsút mondhatunk a Gripennek?

Számos tény ellentmond Orosz altábornagy kijelentésének, miszerint javítható a kedd délelőtt súlyosan megrongálódott repülő.

A tapasztalt, magas óraszámot repült pilóta műszaki hibát észlelt a futómű kapcsán, ezért az üzemanyag kieresztése után a kényszerleszállás mellett döntött. A landolás során a gép balra kitört, irányíthatatlanná vált, ezért a pilóta katapultált – mondta el a Honvédelmi Minisztérium szerdai sajtótájékoztatóján Orosz Zoltán altábornagy.

Orosz Zoltán a sajtótájékoztatón és a köztévének adott interjújában is azt mondta: nem veszítette el a honvédség a lezuhant Gripent, annak műszaki hibája (nem húzódott be az orrfutó) ugyanis szerinte javítható.

Információink szerint ez nem állítható biztosan. A gép ugyanis a betonon csúszott, majd pördült meg, ami azt jelenti, hogy a sárkányszerkezet alsó része, elsősorban a törzs súlyosan megrongálódott, és a törmelékből a hajtóműbe is kerülhetett. A Gripen ráadásul nagymértékben műanyag kompozit felépítésű, melynek javítása problematikusabb és jóval drágább a teljesen fémépítésű gépeknél.

A balesetet szenvedett gép, a 30-as oldalszámú Gripen volt az első, mely 2005-ben elkészült a Magyar Honvédség számára a Saab cég svédországi Linköpingben lévő gyárában. Sem ez a példány, sem a többi 13 nem új gyártású gép volt, hanem korábban, a 90-es évek végén gyártott előző változatú (A) gépekből építették át őket az exportváltozatra (EBS HU). Ezért a magyar gépeket szakmai körökben szokás öszvérként is emlegetni: számos fődarabjuk felújítva, megerősítve az eredeti, lényegében csak a törzsük új építésű. Minderre 2003-ban, a szocialista–liberális kormány szerződésmódosítása miatt volt szükség: akkor ugyanis úgy döntöttek, hogy a gépeket alkalmassá kell tenni légi utántöltésre és precíziós bombázásra is. Az eredetileg az első Orbán-kormány által 2001 decemberében megkötött szerződés ezzel közel kétszeresére drágult. 12 év távlatából az sem mellékes, hogy a magyar Gripenek a mai napig nem hajtottak végre légi utántöltést és bombavetést, amiért tulajdonképpen a módosításokat megrendelték. A kecskemétiek a mai napig csak gépágyújukat használják földi célok ellen, mint történelmi elődeik, a Puma-század Messerschmitt-pilótái az 1944–1945-ös magyarországi harcokban.

A másik probléma a katapultáláskor bekövetkezett sokk, ami tulajdonképp egy kisméretű robbanást, egy rakétahajtómű beindulását jelenti a pilótafülkében, ami szintén nagy károkat okoz a gépben. Akármi legyen a végső következtetés, az bizonyos, hogy ismét nagy anyagi veszteség érte a honvédséget, és a 30-as gép a legjobb esetben is hosszú hónapokig nem repülhet.

A veszteséget fokozza, hogy információink szerint a gép törzse alá jobb oldalra fel volt függesztve egy Litening típusú, izraeli–német gyártmányú célzókonténer. Ez elsődlegesen a földi célok felderítésére és a lézeres irányítású bombák számára történő megjelölésére szolgál. Egy hasra szállás esetén szinte bizonyos, hogy súlyosan megrongálódik, vagy megsemmisül.

Ez a részlet azért fontos, mert a kecskeméti Gripenek nemcsak a szeptembertől sorra kerülő baltikumi légtérrendészeti feladatokra (BAP) készülnek, hanem 2016 első félévében a visegrádi harccsoport (V4 EUBG) közvetlen légi támogatására (CAS) is. Ehhez nélkülözhetetlenek a nagy értékű, több millió dolláros berendezések, melyekből mindössze öt darabot vásárolt a szocialista kormányzat a 14 darabos Gripen-flotta számára.

A sajtótájékoztatón kérdésünkre azonban az altábornagy azt mondta, a veszteségek szerinte nem befolyásolják nemzetközi feladataink ellátását, sem a magyar légtér védelmét.

A Hír Televízió helyszíni tudósítója elmondta, a pilóta állapotáról egyelőre nem tudtak meg újat, a gép állítólag nem szenvedett olyan súlyos sérüléseket, mint a csehországi balesetben megsérült Gripen.

Portálunk úgy értesült, hogy a pilótának, Kádár Sándor őrnagynak csigolyatörése van és Kecskemétről Budapestre szállítják a Honvédkórházba.