Bevándorlás: erre ráérzett a kormány

Elsöprő többséget emlegethetett a kormányszóvivő a bevándorlásról szóló nemzeti konzultáció kapcsán.

Kovács Zoltán hétfői budapesti sajtótájékoztatóján kifejtette, az emberek hasonlóan gondolkodtak a 12 kérdésről, az összegzés szerint elhanyagolható az elutasító válaszok aránya.

„A konzultációs kérdőívet visszaküldők egyértelműen foglaltak állást amellett, hogy mind európai, mind magyar szinten szigorúbb szabályozásra van szükség, arra, hogy ennek a modern kori népvándorlásnak, illetve az illegális határátlépésnek gátat kell vetni” – mondta a kormányszóvivő.

A konzultációs kérdőíveket minden választásra jogosult állampolgár kézhez kapta, ez körülbelül nyolcmillió embert jelent. Orbán Viktor a konzultáció eredményéről a Tusnádfürdőn elhangzott beszédében úgy fogalmazott, a magyar emberek több mint kétharmada a saját élete szempontjából fontosnak tartja a terrorizmus térnyerésének kérdését. Erre reagálva az Együtt közleményében azt írta, felhívnák a miniszterelnök figyelmét, hogy „Magyarországon több millió normális gondolkodású ember is él”. A DK-s Gréczy Zsolt pedig úgy vélekedett, mivel a „a nemzeti konzultációnak nevezett hazugságra” kiküldött nyolcmillió kérdőívből egymilliót küldtek vissza, nyilván ezt az egymillió embert tekinti Orbán magyarnak – ezzel Magyarország kilenctizedét „laza mozdulattal kiiktatva a nemzetből”.

Kovács Zoltán ismertetése szerint a terrorizmus térnyerését 70 százalék egyértelműen fontosnak ítélte saját élete szempontjából, 25 százalék bizonytalan volt, mindössze 3,6 százalék nem tartja ezt fontosnak. Az ugyanakkor azt mutatja, hogy az emberek biztonságban érzik magukat, hogy csak 39,3 százalék látott komoly esélyt egy hazai terrorcselekményre, míg 56 százalék szerint előfordulhat ez. A válaszadók 3,7 százaléka kizárta ezt a lehetőséget.

„A Brüsszel által rosszul kezelt bevándorláspolitika” és a terrorizmus térnyerése között 61 százalék látott összefüggést, 27,8 százalék nagyrészt egyetértett, 11,1 százalék viszont nem.

A kormányszóvivő szavai szerint közel 97 százalék ismertnek és valósnak ítélte a megélhetési bevándorlás erősödését: a válaszadók 72,6 százaléka tisztában volt a helyzettel, 23,4 százalék hallott róla, 3,9 százaléknak nem voltak ismeretei.

A kérdőívet visszaküldők 72,7 százaléka határozottan egyetértett a munkahelye, megélhetése veszélyeztetettségével, és további 18,8 százalék is inkább egyetértett, míg 8,5 százalék elutasította az összefüggést. Emlékezetes: a szegedi lányveréskor is elhangzott az a mondat, hogy a bevándorlónak nézett fiatal nem veheti el a magyarok munkáját.

Kovács Zoltán ismertette azt is, hogy a brüsszeli politika bukását, új megközelítések igényét 77,4 százaléknyian jelezték, további 17,5 százalék pedig inkább erre hajlott. Az elutasítók aránya 5 százalék volt. A szigorúbb bevándorlási szabályok mellett 89,7 százalék foglalt állást teljes mértékben, 7,5 százalék részben támogatná, 2,8 százalék nem támogatná a szigorítást. Ez a kérdés hozzájárult ahhoz is, hogy a kormány döntött az ideiglenes határzárról és a törvényi szigorításokról – magyarázta a kormányszóvivő.

A törvénytelenül érkezők őrizetbe vételével 87,9 százalék teljesen, 9,3 százalék részben egyetértett, és csak 2,8 százalék mondott rá nemet. Az illegálisan érkezők visszafordítását 86,1 százalék teljesen, 10,2 százalék inkább támogatta, és 3,6 százalék volt az elutasítók aránya.

A válaszadók 82,7 százaléka egyértelműen amellett volt, hogy a megélhetési bevándorlók szálljanak be az ellátásuk költségeibe. Részben egyetértett ezzel további 13,5 százalék, és 3,8 százalék felelt nemmel.

A bevándorlás elleni küzdelem hatékony eszközének 60,6 százalék tekintette, ha az unió tagállamai segítik azon országok fejlesztését, ahonnan a bevándorlók érkeznek. További 24 százalék is inkább egyetértett ezen állítással, 15 százalék nemet mondott.

Kovács Zoltán a leginkább beszédes adatként hivatkozott arra, hogy a válaszadók 92,9 százaléka a bevándorlás helyett a magyar családok, a születendő gyermekek támogatása mellett foglalt állást. Ezzel az állítással további 5,3 százalék inkább egyetértett, és 1,7 százalék felelt nemmel.

A kormányszóvivő kérdésre azt is elmondta, hogy a miniszterelnök utasítása egyértelmű a déli határzárral kapcsolatban, annak a lehető legrövidebb időn belül meg kell épülnie.

Beszámolt arról is, hogy a – meghosszabbított – nemzeti konzultáció július 15-én ért véget, és 1 millió 254 ív érkezett vissza a kormányhoz. Ezenkívül csaknem 58 ezren elektronikus úton nyilvánítottak véleményt.

A szocialisták szerint megbukott az illegális bevándorlásról szóló nemzeti konzultáció, mivel a lakosságnak csak mindössze valamivel több, mint tíz százaléka válaszolt a kiküldött kérdőívekre. Az MSZP közleményében úgy fogalmazott, a konzultáció kézzelfogható eredménye, hogy „a kormány által feltüzelt szélsőségesek ma már naponta követnek el fizikai és verbális agressziót”. A kormány feladata ezzel szemben az lenne, hogy a magyar lakosság biztonságát garantálja, ugyanakkor a háborús övezetekből menekülők emberi jogait is biztosítsa – hangsúlyozta az ellenzéki párt, majd hozzátette, ehhez azonban a kormánynak nem kampányolnia, hanem kormányoznia kellene.

A szocialisták továbbra is úgy gondolják, hogy ha a kabinet a megoldásban és nem a káoszban lenne érdekelt, akkor kerítésépítés helyett európai uniós forrásokat hívott volna le a határvédelem megerősítésére vagy a menekültügyi hivatalok növekvő feladatainak támogatására.

Azt írták: a kormány „hónapok óta tízmilliárdokat költ hazug konzultációra, gyűlöletkeltő plakátokra és haszontalan szögesdrótra” ahelyett, hogy a határok mentén olyan táborokat alakított volna ki, amelyekben a migránsok emberi körülmények között várhatnák meg az eljárásuk végét, egyúttal a lakosság nyugalmát sem zavarnák.