„Az etnikai származáson alapuló megkülönböztetés az iskolákban komoly kérdés, és azt az uniós jog tiltja”
– szögezi le általánosságban véve a biztos, tudatva egyúttal: a bizottság a hatáskörén belül kész minden rendelkezésre álló eszközt bevetni annak érdekében, hogy az ilyen jellegű diszkriminációval szemben fellépjen. A levélben ugyanakkor a biztos azt nem írja, hogy a konkrét ügyben egyértelműen diszkriminációról, szegregációról lenne szó.
A Kúria áprilisi jogerős ítéletében, az első- és másodfokú ítéletet felülvizsgálva, teljes egészében elutasította azt a keresetet, amely annak kimondását kérte, hogy jogellenesen szegregálták a gyerekeket a nyíregyházi Huszár-telep általános iskolájában. A legfelső magyar igazságszolgáltatási fórum szerint az ügyben nem volt megállapítható az egyenlő elbánás sérelme, az eljárást kezdeményező civil szervezet pedig sem a görögkatolikus egyház által újranyitott egykori önkormányzati iskola oktatási színvonalát, sem a pedagógiai programját nem kifogásolta.
Ugyanakkor a szülőknek módjuk nyílt arra, hogy más iskolába járassák gyereküket, mivel az önkormányzat bérlettámogatást adott a diákoknak, miután megszüntette az iskola buszjáratát. A Kúria álláspontja szerint így nem sérült a szabad iskolaválasztás elve. A szülők annak tudatában íratták gyerekeiket az intézménybe, hogy ott vallási nevelés folyik, az egyháznak pedig deklarált célja volt a roma pasztoráció, így logikus, hogy olyan térségben vette át az iskola működtetését, ahol jelentős arányban élnek romák.
Niedermüller az ítélethirdetést követően fordult a bizottsághoz, mert szerinte ellentétes a Magyarország uniós csatlakozása óta követett bírósági gyakorlattal és az Emberi Jogok Európai Bírósága számos ítéletével, amelyek minden esetben jogsértőnek mondták ki a szegregált oktatást.
„Ez után az ítélet után erősen kétséges, hogy a hatályos magyar jogi környezet és bírósági gyakorlat megfelelő védelmet nyújt-e a roma gyerekek elkülönítése és hátrányos megkülönböztetése ellen” – foglalt állást a politikus, aki azt kérdezte a cseh biztostól, hogy vizsgálja-e a magyarországi jogi helyzetet, s ha nem találja megfelelőnek, indít-e kötelezettségszegési eljárást.
