Szabó László, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a helyszínen kijelentette: a kormány azt szeretné elérni, hogy minél jobb legyen az infrastruktúra Magyarország és a környező országok között.
Mint mondta, jelenleg száz kis és nagy forgalmú határátkelő van Magyarországon, ezek közül tizenhat 2010 óta épült, és a tervek szerint 2020-ig még ötvenet alakítanak ki. Ez segíti a határ menti övezetek gazdaságának élénkítését, lehetőséget ad a vállalkozásoknak a turizmus, a kereskedelmi forgalom növeléséhez. A közeljövőben három új határátkelő nyílik Magyarország és Szerbia között, ezek közül a legkorábban, még ebben a hónapban Röszke és Horgos között, a régi 5-ös úton – közölte az államtitkár, hozzátéve: fontos cél, hogy a Tisza nemzetközi hajóúttá váljon.
Halmosi Zsolt országos rendőrfőkapitány-helyettes elmondta, hogy a Szeged belvárosában kialakított folyami határátkelőhely mindenben megfelel a schengeni előírásoknak, és jó körülményeket teremt az ott dolgozóknak is.
A szegedi folyami határátkelőhelyet uniós támogatással alakították ki. A magyar és a szerb oldalon 1,592 millió euróból megvalósuló fejlesztéseknek köszönhetően hasonló átkelő épült a vajdasági Magyarkanizsa központjában, és felújították a szegedi medencés kikötőt is, ahol a teherforgalom ellenőrzése zajlik majd.
Kozák Péter, az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Ativizig) vezetője korábban azt közölte, hogy az 1990-es évek elején épült kikötő 2,5 méteres merülésű hajók fogadására is alkalmas. A projekt részeként az Ativizig vásárolt egy, a bejárati csatorna kotrására alkalmas munkagépet, így a létesítmény fenntartása olcsóbb lesz.
A Tisza alsó szakasza egészen Csongrádig folyamatosan használható a teherhajók számára, ezért a meglévő iparvágány és a vízi szállítás összekapcsolásával jelentős logisztikai lehetőségek nyílnak meg a térség számára – mondta az igazgató.
